Állami közbeszerzési szaktanácsadó (ÁKSZ) és FAKSZ helyzete és jövője 2027-ben

Kbt. 27. §

Kinek kötelező ÁKSZ-t bevonni?

2027. január 1-jétől a minisztériumok, a kijelölt központi beszerző szervek, az állam és a költségvetési szervek kötelesek ÁKSZ-t bevonni, ha az áru- vagy szolgáltatásbeszerzés eléri az uniós értékhatárt, az építési beruházás a 700 millió forintot, vagy az eljárás uniós forrásból valósul meg. Egy feltétel is elég. Az önkormányzatokra, az önkormányzati intézményekre és az állami cégekre a kötelezettség nem vonatkozik.

A kötelezettséghez két feltételnek kell együtt teljesülnie: az ajánlatkérő szerepel a felsorolásban, és az eljárás a négy eset valamelyikébe tartozik.

Mely ajánlatkérőknek kötelező az ÁKSZ?

Mely eljárásokban kötelező az ÁKSZ?

Mikor nem kell ÁKSZ?

• Keretmegállapodás alapján történő közvetlen megrendeléshez nem kell ÁKSZ.
• Az uniós forrásból finanszírozott, keretmegállapodás alapján történő beszerzéshez sem kell, ha nem éri el az a) vagy b) pont szerinti értéket.
• Ha a beszerzés a nemzeti értékhatárt sem éri el, közbeszerzési eljárás sem kell, így ÁKSZ sem.
• Ha központi beszerző szerv folytatja le az eljárást a kötelezett ajánlatkérő javára, az ÁKSZ-t is ő biztosítja.

Mi lett a FAKSZ-szal?

A FAKSZ, vagyis felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó a Közbeszerzési Hatóság névjegyzékében szereplő szakember volt, akinek a bevonása sok eljárásban kötelező volt. 2023. november 8. óta új FAKSZ nem jegyezhető be, az átmeneti szabályok 2026. december 31. lejárnak. A kötelező szerepet az ÁKSZ vette át, ÁKSZ viszont csak minisztérium, központi beszerző szerv vagy költségvetési szerv alkalmazottja lehet.

Hogyan juthat ÁKSZ-hez egy ajánlatkérő?

Három úton: saját alkalmazottként, egy másik ajánlatkérő ÁKSZ-ének megbízásával, vagy úgy, hogy a központi beszerző szerv folytatja le az eljárást, és ő adja az ÁKSZ-t. Új munkatársból évek gyakorlata után lehet ÁKSZ, ezért a ritkán beszerző szerveknek a megbízás vagy a központi beszerző szerv a reálisabb út.

1. Saját alkalmazott ÁKSZ-ként

A munkatársnak az elmúlt három évben legalább tíz eljárást kellett végigvinnie, és további ötben részt vennie (a feltételek lejjebb). Ez a gyakran beszerző szerveknél reális, vagy ha a szervezet már bejegyzett ÁKSZ-t vesz fel. Egy 2025 szeptemberében bemutatott felmérés szerint az ajánlatkérők több mint 62%-ánál nincs saját közbeszerzési szakember.

478/2023. Korm. rendelet

2. Másik ajánlatkérő ÁKSZ-e, megbízással

Az ÁKSZ a munkáltatója engedélyével más ajánlatkérővel megbízási szerződést köthet. A feltételek:

• A szerződést az ÁKSZ saját nevében, magánszemélyként vagy egyéni vállalkozóként kötheti, cég nem lehet a megbízott.
• Szakmai felelősségbiztosítás kell, legalább évi 50 millió és káreseményenként 25 millió forintra. Ennek fedeznie kell a Döntőbizottság vagy a bíróság által kiszabott bírságot és az elvesztett uniós támogatást is, ha azt a szaktanácsadó jogsértése okozta. A biztosítást a szerződés hatályba lépéséig igazolni kell.
• A megbízás maga is szolgáltatásbeszerzés. A Közbeszerzési Hatóság szerint az ilyen megbízások értékét egybe kell számítani, részekre bontásuk nem jogszerű.
• A Hatóság szerint aggályos, ha a megbízással dolgozó ÁKSZ a bírálóbizottság tagja, mert külsősként ad tanácsot egy belső testületnek.

3. A központi beszerző szerv ÁKSZ-e

Ha a központi beszerző szerv járulékos közbeszerzési szolgáltatásként a kötelezett ajánlatkérő javára folytatja le az eljárást, az ÁKSZ-t is ő biztosítja.

478/2023. Korm. rendelet 18. §

Mire felel az ÁKSZ, és mi marad a csapatra?

Az ÁKSZ csak a közbeszerzési jogi szakértelemért felel, a műszaki, piaci, pénzügyi és a közbeszerzésen kívüli jogi tartalomért nem. Az EKR-ben ő hagyja jóvá a felhívást és a közbeszerzési dokumentumokat, a bontási jegyzőkönyvet, a bírálóbizottság jegyzőkönyvét és az összegezést. A neve és lajstromszáma a felhívásban is szerepel.

A közbeszerzési dokumentumok közül a műszaki leírást, a tervdokumentációt és az árazatlan költségvetést nem ő hagyja jóvá. A dokumentumokban a nevét, postai címét, e-mail-címét és lajstromszámát is fel kell tüntetni. Alkalmazottként a munkajogi szabályok szerint felel, megbízottként a Ptk. szerint.

Ami az ajánlatkérő csapatánál marad

• a beszerzési igény felmérése és a piackutatás
• a becsült érték meghatározása és az egybeszámítás
• a műszaki leírás és az árazatlan költségvetés
• a bírálóbizottság összehívása és munkájának szervezése
• az EKR-ben futó eljárás adminisztrációja és a határidők
• a szerződés teljesítésének követése és a szerződésmódosítások

Az eljárásba bevont személyeknek együtt kell rendelkezniük a beszerzés tárgya szerinti szakmai, közbeszerzési, jogi és pénzügyi szakértelemmel. Az ÁKSZ ennek csak a közbeszerzési részét fedi le.

Mit jelent ez az Ön szervezetének?

Új teendőt a minisztériumoknak, a központi beszerző szerveknek és a központi költségvetési szerveknek hoz: ahol eddig FAKSZ is elég volt, ott 2027-től csak ÁKSZ járhat el. Az önkormányzatoknak, az állami cégeknek és az alapítványi egyetemeknek nem kell ÁKSZ. Az ajánlattevőknél a jogorvoslati képviselet köre szűkül.

Minisztériumok, kórházak, tankerületek, kormányhivatalok

Az ÁKSZ-t már az előkészítéskor érdemes betervezni. A Hatóság 2026. júniusi álláspontja alapján az ÁKSZ hiánya nem ok az eljárás eredménytelenné nyilvánítására, és ha az ajánlatkérő nem gondoskodott róla, az az előkészítési kötelezettség megsértését jelentheti.

A 2027. január 1-jén folyamatban lévő áru- és szolgáltatásbeszerzésekre ugyanebből az álláspontból az következik, hogy a FAKSZ helyett ÁKSZ-t kell bevonni, akár az eljárás közben is. Ha az ÁKSZ neve nem szerepelt a felhívásban, a bevonását a bírálati dokumentumokban kell rögzíteni, a nevét pedig az eljárás eredményéről szóló tájékoztatóban kell feltüntetni. A Hatóság ezt még a 2026. június 30-i határidőre írta. A 2027-es fordulóra szóló új állásfoglalást 2026. november 11. állapot szerint nem találtunk, ezért ez a mi következtetésünk.

Önkormányzatok és önkormányzati intézmények

Nincs ÁKSZ-kötelezettség, uniós forrású projektnél sem. A közbeszerzési szakértelmet volt FAKSZ, közbeszerzési gyakorlattal rendelkező ügyvéd vagy más, megfelelő tudású szakember is biztosíthatja. Az önkormányzati beszerzések szabályairól külön cikkben írtunk. Önkormányzatoknak a teljes eljárást lebonyolítjuk, erről a közbeszerzési tanácsadás ajánlatkérőknek oldalunkon olvashat.

Állami cégek, alapítványi egyetemek, támogatott szervezetek

Nincs ÁKSZ-kötelezettség. A náluk dolgozó FAKSZ-ok 2026. december 31. elveszítik a címet, a munkájukat viszont folytathatják, mert ezekben az eljárásokban a cím nem feltétel. Támogatásból megvalósuló beszerzésekről a támogatott projektek közbeszerzéséről szóló oldalunkon írunk.

Ajánlattevők: szűkebb képviselet a Döntőbizottság előtt

Magában az eljárásban nem változik semmi. Jogorvoslati kérelemnél a képviselők köre szűkül, erről a következő részben írunk.

Kbt. 145. § (7)

Ki képviselhet a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt?

A Közbeszerzési Döntőbizottság előtt a képviselet kötelező, és 2027. január 1-jétől csak ügyvéd, kamarai jogtanácsos vagy ÁKSZ láthatja el. FAKSZ csak átmenetileg, 2026. december 31-ig képviselhet. Az ÁKSZ egy minisztérium, központi beszerző szerv vagy költségvetési szerv alkalmazottja, ezért ajánlattevői kérelemnél a mi olvasatunk szerint a gyakorlatban ügyvéddel vagy kamarai jogtanácsossal kell számolni.

Az Integritás Hatóság 2025-ös jelentése szerint a kötelező képviselet és a képviselők szűk köre nehezíti az ajánlattevők hozzáférését a jogorvoslathoz, és a FAKSZ kivezetése ezt tovább szűkítheti. A kormány 2026 szeptemberében nem támogatta a képviselet megnyitását, és a meglévő jogosultságok között a FAKSZ-t is felsorolta, holott a FAKSZ képviseleti joga 2026. december 31-én megszűnik. Hogy ezt jogszabály-módosítás követi-e, egyelőre nem tudni.

A jogorvoslati kérelem szakmai előkészítésében segítünk, a beadást a meghatalmazott képviselő végzi. Részletek a közbeszerzési jogorvoslat és vitarendezés oldalunkon.

478/2023. Korm. rendelet

Hogyan lehet valaki ÁKSZ?

ÁKSZ az lehet, aki minisztériumnál, kijelölt központi beszerző szervnél vagy költségvetési szervnél dolgozik, felsőfokú végzettsége van, az elmúlt három évben elegendő közbeszerzési eljárásban vett részt, összegyűjtött 15 továbbképzési pontot, és befizette a 60 000 forintos díjat. A névjegyzéki bejegyzés két évig érvényes, utána meg kell újítani.

Az ÁKSZ-névjegyzékbe vétel feltételei

• munkaviszony vagy más foglalkoztatási jogviszony minisztériumnál, kijelölt központi beszerző szervnél vagy költségvetési szervnél, a munkáltató igazolásával
• felsőfokú végzettség és büntetlen előélet
• nem áll fenn kizáró ok, és a kérelmező nincs eltiltva az ügyvédi vagy jogtanácsosi tevékenységtől
• regisztráció az EKR-ben (ebben segít az EKR-útmutatónk)

Nem lehet ÁKSZ a cselekvőképességében korlátozott személy, a közbeszerzési biztos és a Közbeszerzési Hatóság elnöke sem.

Szükséges gyakorlat az elmúlt három évből

• legalább tíz végigvitt eljárás és további öt, amelyben közbeszerzési vagy ellenőrzési feladatot látott el, vagy legalább 50 eljárás ilyen referenciával
• a keretmegállapodás és a dinamikus beszerzési rendszer alapján történő beszerzések nem számítanak végigvitt eljárásnak
• nem számít az az eljárás, amely az EKR-ben nem látható, és az sem, amelyben a Döntőbizottság vagy a bíróság jogsértést állapított meg, kivéve, ha a kérelmező nyilatkozik, hogy a jogsértést nem ő okozta
• bizonyos vezetői, jogalkotói, közbeszerzési biztosi és ellenőrzési munkakörök kiválthatják a referenciákat

Továbbképzési pontok és költségük

A bejegyzéshez 15 pont kell, a pontok két évig használhatók fel. A hat éven belül szerzett közbeszerzési szakirányú továbbképzési szak egyszer 15 pontot ér. Pontszerző képzést csak a közbeszerzésekért felelős miniszter, a Közbeszerzési Hatóság, az EKR üzemeltetője és felsőoktatási intézmény tarthat. A képzést a miniszter ismeri el, és ő határozza meg a pontértékét. 2025 szeptemberében 21 elismert képzés volt.

Egy kereskedelmi online képzés listaára 2026 novemberében 36 900 forint volt 3 pontért. Ezzel számolva 15 pont nagyjából 185 000 forintba kerül kétévente. A Hatóság konferenciái ingyenesek, de pontot csak a személyes részvétel ér.

A bejegyzés díja, menete és megújítása

• A névjegyzékbe vétel díja 60 000 forint, a megújításé 40 000 forint. Elutasításkor a díjat nem térítik vissza.
• A Hatóság 20 napon belül dönt. A kérelem csak elektronikusan nyújtható be, kormányablakban nem.
• Megújításhoz az elmúlt három évből tíz végigvitt eljárás vagy 20 referencia kell. A kérelem a lejárat előtt legfeljebb 90 nappal adható be.
• Ha a jogviszony megszűnik, az ÁKSZ-nek 21 napon belül be kell jelentenie, és 120 napon belül új, megfelelő munkáltatót kell igazolnia, különben a Hatóság törli.
• Volt FAKSZ az elmúlt két év továbbképzési pontjait és az elmúlt három év gyakorlatát felhasználhatja.

Ígéretek, halasztások, lezárt belépés

A FAKSZ utódját többször megígérték, de 2026. november 11. állapot szerint nem készült el. Az átmenetet 2026 júniusában még egyszer, 2026. december 31-ig meghosszabbították, új FAKSZ pedig 2023 novembere óta nem jegyezhető be. A hosszabbítást a 2026. évi XX. törvény indokolása azzal magyarázta, hogy „nem áll rendelkezésre olyan új szakmai vagy intézményi modell”, amely a FAKSZ megszűnése után megfelelően fenntartaná a közbeszerzési szakértelmet.

A FAKSZ-szabályok határidejét nem először tolták ki. 2020-ban a járványhelyzet miatt nyolc hónappal hosszabbodtak meg a FAKSZ-bejegyzések, 2023-ban az Ábtv. 2026. június 30-ig adott átmeneti időt, 2026-ban pedig további hat hónap jött.

Miért nem bővülhet a szaktanácsadók köre?

• 2023. november 8. óta új FAKSZ nem jegyezhető be.
• ÁKSZ csak minisztérium, központi beszerző szerv vagy költségvetési szerv alkalmazottja lehet.
• Pontszerző képzést csak állami szervek és felsőoktatási intézmények tarthatnak.

Az Integritás Hatóság azt javasolja, hogy az ajánlattevői oldalon és az ellenőrzésben szerzett tapasztalat is számítson. Aggályosnak tartja, hogy a FAKSZ-ok köre 2023 óta zárt, és hogy az átmenet alatt a meglévő FAKSZ-oknak nem kellett megújítaniuk a bejegyzésüket és továbbképzésre járniuk. Jelentése szerint olyan gyakorlat is előfordul, hogy valaki heti néhány órás állással kerül az ÁKSZ-névjegyzékbe, majd a címmel a piacon vállal munkát. Erről számszerű adatot a jelentés nem közöl.

Mi várható?

Sem utódmodellről, sem újabb hosszabbításról nincs benyújtott javaslat. A következő hónapokban az dőlhet el, jön-e új szakértői modell, kivezetik-e az ÁKSZ-t is, mi lesz az Ábtv. új koncepciójában, és ad-e a Hatóság útmutatót a 2027. január 1-jén futó eljárásokra.

Utolsó ellenőrzés: 2026. november 11.

• Utódmodell. A hosszabbító törvény indokolása szerint a hosszabbítás egy új szabályozási modell előkészítésére ad időt. Törvényjavaslatot eddig nem nyújtottak be.
• A FAKSZ és az ÁKSZ együttes kivezetése. Az Integritás Hatóság javasolta, a kormány 2026 szeptemberében részben egyetértett vele. Ha megvalósul, az ÁKSZ-cím is megszűnhet.
• Az Ábtv. átírása. A Közlekedési és Beruházási Minisztérium szakmai egyeztetést kezdett az Ábtv. új koncepciójáról. Az ÁKSZ ebben a törvényben született.
• A 478/2023. Korm. rendelet 24. §-a még 2026. június 30-át írja, a Kbt. 2026. december 31-ét. Az EKR a Kbt. dátumát alkalmazza.
• Hatósági útmutató a 2027. január 1-jén futó eljárásokra. A Közbeszerzési Hatóság 2026. november 19-i konferenciája és a Közbeszerzési Értesítő Plusz következő számai adhatnak választ.
• Professzionalizációs stratégia. Egy 2025. márciusi kormányhatározat 2025. november 30-i határidőt adott rá, nyilvános stratégiát nem találtunk.

Ha bármelyik megvalósul, frissítjük az oldalt és a változásnaplót.