Vissza

Kbt. határidők, 2026

Közbeszerzési határidő-számító

Adja meg a kezdő eseményt és a dátumát, és megmutatjuk a határidőt a Kbt. hivatkozásával. A munkanapban futó határidőket a hatályos NGM rendelet szerinti munkanaptárral számoljuk, az áthelyezett szombatokkal együtt.

Kapcsolatfelvétel

Mit talál itt

Határidő-számító

Válassza ki, milyen határidőt keres. A számító csak azokat a kérdéseket teszi fel, amelyek a Kbt. szerint befolyásolják a választ, majd megadja a határidőt és azt a rendelkezést, amelyből következik.

Nem biztos az eljárásrendben? Az uniós és a nemzeti eljárásrend között a becsült érték dönt, ezt a közbeszerzési értékhatárok alapján tudja ellenőrizni.

A dátum megvan. És utána?

A számító megmutatja a dátumot. Azt, hogy mit lehet még tenni benne, nem. Válassza ki, melyik oldalon áll.

Ajánlatkérőknek Ajánlattevőknek Jogorvoslathoz

Hogyan számol a Közbeszerzési Törvény?

A kezdőnap nem számít bele

A Kbt. 48. § (1) bekezdése szerint a határidőbe a kezdőnap nem számít bele. Ha a hirdetményt kedden adják fel, a számítás szerdán indul.

A hirdetményben megjelölt határidőre a 48. § (4) ugyanezt mondja ki kifejezetten: a határidő a feladást, illetve a közvetlen megküldést követő napon kezdődik. A két rendelkezés ugyanazt a kezdőpontot jelöli, ezért nem adódnak össze, és egy napot sem szabad kétszer levonni.

Ha a határidő nem munkanapra esik

A 48. § (3) szerint ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, a határidő csak az ezt követő legközelebbi munkanapon jár le. Ez nem kerekítés, hanem a határidő tényleges kitolása.

Ehhez tudni kell, mely napok munkanapok. A munkaszüneti napokat a Munka törvénykönyve sorolja fel, az áthelyezett munkanapokat viszont évente miniszteri rendelet állapítja meg, és azok egy szombatot munkanappá, egy hétköznapot pihenőnappá tesznek. Szabályból nem következnek, ezért a számító a rendelet szövegéből átvett naptárral dolgozik.

A naptári nap és a munkanap nem cserélhető fel

A Kbt. akkor ír munkanapot, amikor azt akarja. A 80. § szerinti előzetes vitarendezés szinte teljes egészében munkanapban fut, a jogorvoslati és a szerződéskötési moratóriumi határidők viszont naptári napban.

A kettő összekeverése napokkal téríti el az eredményt, és a hiba nyáron és az év végén a legnagyobb, amikor a munkaszüneti napok és az áthelyezett szombatok egymás közelébe esnek. A számító minden eredmény mellett kiírja, melyik mértékegységgel számolt, és felsorolja a kihagyott napokat.

Amit szándékosan nem számítunk ki

A hiánypótlási határidőt a Kbt. nem határozza meg. A 71. § a teljesítésre sem minimum-, sem maximumhatáridőt nem állapít meg, azt az ajánlatkérő tűzi ki, a 2. § szerinti alapelvek és a 71. § (1) szerinti azonos feltételek keretében.

Ilyen esetben a számító nem dátumot ad, hanem azt a jogszabályi követelményt, amely a határidőre vonatkozik. Ugyanez a helyzet a nemzeti eljárásrend részvételi határidejével és a 115. § szerinti eljárás ajánlattételi határidejével. Arról, hogy a hiánypótlás a gyakorlatban hogyan működik, külön írás szól: Hiánypótlási felhívás közbeszerzésben.

A munkanaptár

A munkanapban futó határidőkhöz tudni kell, mely napok munkanapok. Ez két, egymástól független forrásból áll össze, és a második nem vezethető le semmilyen szabályból.

Munkaszüneti napok

A Munka törvénykönyve sorolja fel őket. Hét rögzített dátum, és négy, amely a húsvét és a pünkösd időpontjával együtt mozog.

Áthelyezett munkanapok

Évente miniszteri rendelet állapítja meg. Szombatokat tesz munkanappá és hétköznapokat pihenőnappá, vagyis mindkét irányban megváltoztatja a számítást.

Gyakori kérdések