Részletes EKR útmutató

Mikor kötelező az EKR

Minden közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárásban. A Kbt. 40. § (1) bekezdése szerint ezeket az EKR-ben kell lefolytatni, a 41. § (1) bekezdése szerint pedig az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők minden nyilatkozatot és információt elektronikus úton közölnek egymással. Kivétel csak az alább sorolt esetekben van.

Főszabály alóli kivételek

A kivételeket gyakran félreidézik, ezért érdemes megkülönböztetni őket:

Kbt. 41/C. § Jogszabályi hiányosság

A Kbt. 41/C. § (1) bekezdésének e) és f) pontját hatályon kívül helyezték, a hatályos szövegben üresen állnak. A tartós üzemzavarra alapított papíralapú lefolytatás tehát ma már nem ezen a jogcímen nyugszik, ennek ellenére az EKR hivatalos gyakran ismételt kérdései és az üzemeltető díj-visszatérítési tájékoztatója egyaránt ma is az e) pontra hivatkozik.

Rendszerhasználati díjak

Rendszerhasználati díj a 40/2017. (XII. 27.) MvM rendelet 1/A. §-a szerint

Eset	Bruttó	Nettó és áfa
Eljárás az EKR-ben	50 800 Ft	40 000 Ft + 10 800 Ft
Lehívás EKR-en kívül kötött keretmegállapodásra	12 700 Ft	10 000 Ft + 2 700 Ft
Utólagos közzététel EKR-en kívül lefolytatott eljárás után	12 700 Ft	10 000 Ft + 2 700 Ft
Mentesülés a Kbt. 31. § (5) alapján vagy közzétett üzemzavar esetén	0 Ft	nincs

Az EKR-díj befizetése

A közleményben az EKR-azonosító

A díjat kizárólag banki átutalással lehet teljesíteni, az EKR üzemeltetőjének számlájára. Egyetlen formai követelmény van, és a legtöbb átutalás ezen hasal el: a Közlemény rovatban fel kell tüntetni az eljárás EKR azonosítóját. Az üzemeltető kéri, hogy az azonosító mellé ne kerüljön speciális karakter.

Ha az utalás nem azonosítható, a rendszer nem kapcsolja az eljáráshoz. Az eljárás ilyenkor nem folytatható, az összeget az üzemeltető tizenöt napon belül visszautalja, a díjat pedig újra meg kell fizetni, a helyes azonosítóval.

Számlaszám csak az üzemeltetőtől

A számlaszámot szándékosan nem írjuk ki. Egy máshol vezetett bankszámla adatait átvenni és külön karbantartani fölösleges kockázat: ha az üzemeltető megváltoztatja, egy elavult másolat alapján indított utalás rossz helyre kerül, és az eljárás elakad. Az érvényes adatokat mindig az üzemeltető saját oldaláról érdemes kimásolni: rendszerhasználati díj.

Mikorra kell fizetni

Az 1/A. § (4) bekezdése szerint a díjat az eljárást megindító felhívásnak az EKR-ben történő megküldéséig kell megfizetni: hirdetménnyel induló eljárásnál a Közbeszerzési Hatóság felé történő feladásig, hirdetmény nélkül indulónál a gazdasági szereplők részére történő megküldésig. Megfizetettnek az a nap számít, amelyen az összeg a számlán jóváírásra kerül, tehát az átutalás indítása nem elég.

Nemfizetés és visszatérítés

Ha a díj nem vagy nem az előírt mértékben került befizetésre, az üzemeltető az 1/B. § (1) bekezdése alapján jogosult az eljárás megindítását megakadályozni. Egyetlen kivétel a rendkívüli sürgősségre tekintettel indított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás.

Az 1/C. § egy esetben rendel visszautalást tizenöt napon belül: ha az ajánlatkérő a felhívást a közzététel előtt visszavonja, és ezt igazolja az üzemeltető felé. Az 1/D. § szerint az egy éven belül meg nem indított eljárás díja az egy év leteltét követő 90 napon belül írásban visszaigényelhető. A kettős befizetés visszautalása az üzemeltető gyakorlata, nem a rendelet szabálya.

A kérelmet cégszerűen aláírva, postai úton vagy cégkapun keresztül kell megküldeni. Az üzemeltető kifejezetten jelzi, hogy e-mailben küldött kérelmet nem tud teljesíteni. Pro forma számlát és előlegbekérőt nem állít ki.

Az ajánlattételi határidő és a bontás

Ezeket a szabályokat a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet két külön módosítása írta át, és a két időpont nem esik egybe. A határidő-ablakot és a bontás időzítését a 427/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet állapította meg 2025. március 1-jétől. Azt viszont, hogy a határidő lejárta után egyáltalán nem nyújtható be ajánlat, a 371/2025. (XI. 28.) Korm. rendelet 9. §-a mondta ki, 2025. december 2-ától. A 35. § (14) bekezdése szerint ez utóbbit az akkor már folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. A legtöbb interneten fellelhető EKR-összefoglaló még a korábbi szöveget adja meg.

A 424/2017. Korm. rendelet hatályos szabályai a határidőről és a bontásról

Kérdés	A hatályos szabály
Mikorra tűzhető az ajánlattételi vagy részvételi határidő?	Munkanapra, reggel kilenc és délután tizenhat óra közötti időpontra.
Mikor kezdődik a bontás?	A határidő lejártát követően hatvan perccel később.
Benyújtható-e ajánlat a határidő után?	Nem. Az ajánlatnak a határidő lejártáig kell elektronikusan beérkeznie, a beérkezés időpontjáról az EKR visszaigazolást küld, és a határidő lejárta után az EKR-ben ajánlat már nem nyújtható be.
Megismételhető-e a bontás?	Nem, ezt az 5/B. § zárja ki.

Egy kivétel az üzemeltető gyakorlatában. Az ajánlattevői kézikönyv szerint a 2025. március 1. előtt indult eljárásokban, és az ilyen eljárásban kötött keretmegállapodás vagy létrehozott dinamikus beszerzési rendszer alapján később indított lehívásokban is, a bontás továbbra is két órával a határidő után kezdődik. Ez az üzemeltető saját kézikönyvében rögzített gyakorlat, a 427/2024. Korm. rendelet ilyen átmeneti szabályt nem tartalmaz.

Egy ellentmondás, amellyel érdemes tisztában lenni. Az EKR hivatalos gyakran ismételt kérdései között ma is ez áll: „Az ajánlattételi határidő lejártát követő 24 óra elteltével már elkésett ajánlatot sem lehet benyújtani az EKR-ben.” A mondat azt sugallja, hogy a határidő után huszonnégy órán át még benyújtható elkésett ajánlat. A 15. § (3) bekezdésének hatályos szövege szerint nem. Aki a gyakran ismételt kérdésekre hagyatkozik, olyan mozgásteret feltételez, amely nincs meg.

Az ajánlattételi határidő minimális hosszát és a kiegészítő tájékoztatás határidejét a hatályos munkanaptár szerint közbeszerzési határidő-számítónk adja meg.

Üzemzavar és határidő-hosszabbítás

A 424/2017. Korm. rendelet 16. §-a azt az esetet rendezi, amikor a rendszer nem elérhető. A következmény súlyos: a felsorolt esetekben a határidő nem jár le, és az ajánlatkérő köteles meghosszabbítani.

A hosszabbítás mértékét a 16. § (4) bekezdése írja elő: úgy kell meghosszabbítani, hogy megfelelő idő, de legalább a hosszabbításról szóló értesítés megküldésétől számított két nap álljon rendelkezésre, ha a módosításról nem kell hirdetményt feladni, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével, négy nap, ha a hirdetményt a Közbeszerzési Értesítőben, és hat nap, ha az Európai Unió Hivatalos Lapjában kell közzétenni.

A hibák típusai

A rendelet 22. §-a három állapotot különböztet meg. A fenti határidőszabály ezek közül csak kettőre épül.

Üzemszünet

Előre tervezett, közzétett karbantartás (22. § (1)). Nem tolja ki a határidőt, ezért a határidő tervezésekor kell vele számolni.

Üzemzavar

Előre nem tervezett helyzet, amely az EKR korlátozott működőképességét jelenti (22. § (2)). Erre épül a fenti határidőszabály.

Működési hiba

Egy adott eljárásban felmerülő egyedi hiba, amely megakadályozza az eljárási cselekmény megtételét (22. § (3)). A határidőszabály erre is vonatkozik. A 22. § (4) szerint viszont nem minősül működési hibának a kizárólag az ajánlatkérő vagy a gazdasági szereplő felelősségi körében felmerülő hiba, tehát a saját internetkapcsolat vagy böngésző problémája nem tolja ki a határidőt.

Ha az üzemzavar nem a határidőt, hanem a bontás időpontját érinti, a 16. § (5) szerint az EKR a bontást a működés helyreállítását követően haladéktalanul végrehajtja.

Az üzemeltető a fennálló és lezárt üzemzavarokat a saját honlapján teszi közzé, nem az ekr.gov.hu oldalon: üzemszünetek és üzemzavarok. Erre a közzétételre hivatkozik a 16. §, tehát határidő-vitában, egy esetleges jogorvoslati eljárásban is ez az elsődleges bizonyíték.

EKR-regisztráció

A 424/2017. Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése szerint az EKR használatához regisztráció szükséges, és a regisztráció egységes: ugyanaz a természetes vagy jogi személy egy regisztrációval rendelkezhet.

Nem kell Ügyfélkapu

A portál felhasználói kézikönyve (v3.19.1) a regisztrációt mezőről mezőre végigvezeti, de sehol nem rögzíti azt, ami egy külföldi vagy első alkalommal regisztráló gazdasági szereplőt leginkább érdekel: az EKR-regisztrációhoz nem kell Ügyfélkapu-azonosítás, Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ), azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés (AVDH) vagy minősített elektronikus aláírás. A belépés felhasználónévvel és jelszóval történik. Ez összhangban van a Kbt. 41/A. §-ával, amely nem engedi meg az ajánlatkérőnek, hogy általános jelleggel minősített elektronikus aláírást követeljen meg.

Mobilszám és rendszeres belépés

A portál kézikönyve szerint a regisztrációhoz SMS-sel ellenőrzött mobiltelefonszám kell, és az e-mail-cím megerősítésekor is SMS-kódot kér a rendszer. Ugyanaz a telefonszám nem tartozhat két felhasználóhoz. A számmező országkódot is elfogad, azt viszont a kézikönyv nem tárgyalja, hogy külföldi számra megérkezik-e az SMS. Sikertelen belépés után a rendszer CAPTCHA-t kér, további három hiba után öt percre felfüggeszti a belépést, és SMS-ben küldött biztonsági kódot kér. A legkönnyebben elfelejtett szabály: a 90 napja be nem lépett fiókot a rendszer inaktiválja (a kézikönyv szerint ez rendszerparaméter, tehát változhat). Előtte figyelmeztető e-mailt küld, utána viszont csak az ügyfélszolgálat tudja újraaktiválni. Aki ritkán tesz ajánlatot, ne a határidő napján lépjen be először hónapok óta.

Ajánlatkérő szervezetek

Az ajánlatkérő szervezetek helyzete más: a 6. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő szervezet regisztrációja és adatmódosítása a Közbeszerzési Hatóság jóváhagyásához kötött. Gazdasági szereplőnél ilyen jóváhagyás nincs. Regisztráció után az ajánlatkérő az éves közbeszerzési tervét is az EKR-ben teszi közzé, erről a közbeszerzési szabályzat és éves terv útmutatónkban írunk.

ÁKSZ, nem FAKSZ

Egy terminológiai pont, amely a régebbi összefoglalókban következetesen elavult: a tanácsadói névjegyzék neve ma ÁKSZ (állami közbeszerzési szaktanácsadó). A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (FAKSZ) a korábbi jogintézmény: új névjegyzékbe vétel 2023 novembere óta nem kérhető, átmeneti szabályainak határideje 2026. december 31. (Kbt. 197/E. §). A tanácsadói névjegyzék fő szereplője ma az ÁKSZ. Hogy kinek kötelező ÁKSZ-t bevonni, és mi lesz 2027-től a FAKSZ-okkal, külön útmutatóban foglaljuk össze.

Gazdasági szereplőként az EKR-regisztráció ügyintézését, a felhasználók kezelését és az űrlapok kitöltését ajánlattevői szolgáltatásunk részeként vállaljuk.

Ki mit ér el az EKR-ben

Mit ér el az ajánlatkérő és mit a gazdasági szereplő

Művelet	Ajánlatkérő	Gazdasági szereplő
Szervezeti regisztráció	Közbeszerzési Hatóság jóváhagyásával	Jóváhagyás nélkül
Rendszerhasználati díj	Fizeti, eljárásonként	Nem fizet
Eljárás létrehozása, felhívás megküldése	Igen	Nem
Ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtása	Nem	Igen
Hiánypótlási felhívás	Kibocsátja	Teljesíti
Közbeszerzési dokumentumok megismerése	Közzéteszi	Igen, regisztráció nélkül is
Hirdetmények keresése az eljárástárban	Igen	Igen, regisztráció nélkül is
Értesítés kérése új hirdetményekről	Igen	Igen, regisztráció nélkül is

Az értesítéskérésnek két változata van, és a kettő élettartama eltér. Bejelentkezés nélkül név, e-mail-cím és egy CAPTCHA kell hozzá, és a portál kézikönyve szerint semmi nem érkezik, amíg a megerősítő e-mailben kapott linkre nem kattint. Ez a változat két hónapig él, és az e-mailben kapott linkkel újabb két hónapra meghosszabbítható. Bejelentkezve előbb a keresést kell elmenteni, az értesítés ehhez a mentett kereséshez kötődik, hat hónapig él, korlátlanul meghosszabbítható, és mindig a fiók belépési e-mail-címére megy.

A lejárat nem csendes. A kézikönyv szerint két emlékeztető érkezik, öt naptári nappal és egy nappal a lejárat előtt, a felület maga csak az ötnapos értesítést említi. Egyetlen eljárás figyelésére a csillag a tartósabb megoldás: a bejelentkezett felhasználó „Mentett eljárások” közé tett eljárásának hirdetményeiről a kézikönyv szerint lejárat nélkül jön értesítés.

Aki nem akar a megújításra figyelni, használhatja ingyenes EKR- és TED-hirdetményértesítőnket: hetente e-mailben küldi az új kiírásokat, a megadott kulcsszavak és CPV-kódok szerint. Ha azt is tudni szeretné, melyik új kiírás követelményeinek felel meg a cége, ezt szakértői hirdetményfigyelésünk hetente írásban értékeli.

Az eljárás létrehozásának is van határideje, amelyet könnyű figyelmen kívül hagyni: az 5/A. § szerint az ajánlatkérő a létrehozástól számított egy éven belül jogosult az eljárást megindító hirdetményt közzétételre megküldeni, hirdetmény nélküli eljárásnál pedig az ajánlattételi felhívást vagy a tárgyalási meghívót kiküldeni.

Ajánlattétel az EKR-ben, lépésről lépésre

Az ajánlattevői kézikönyv (II. kötet, 2.18.3) sorra veszi a gombokat, azt viszont ritkán mondja ki, melyik kattintás visszafordíthatatlan, mi történik a háttérben, és mit nem végez el helyettünk a rendszer. Az alábbi hat lépés ezekre a pontokra figyel. Forrásként az ajánlattevői, az ajánlatkérői és a portál kézikönyvet használtuk. A képernyőképek az élő rendszerből valók, 2026 novemberéből, a felhasználónevek és az ajánlattevő azonosítói nélkül. Ahol egy kézikönyv a jogszabálynak vagy egy másik kézikönyvnek ellentmond, jelezzük.

1. Az eljárás megtalálása és figyelése

Az Eljárástár bejelentkezés nélkül is kereshető. A keresőmező a hirdetmények teljes szövegében keres, több szó esetén alapértelmezésben mindegyikre („Minden szóra keres”), idézőjelek között pontos kifejezésre. Az „Azonosító” mezőbe az EKR-azonosító mellett TED- vagy KÉ-hirdetményszám is beírható. A találati lista a Kbt. szerinti eljárások mellett az értékhatár alatti beszerzéseket és az előzetes piaci konzultációkat is mutatja. Az EKR és a TED nyitott felhívásai egy listában, CPV-kódra szűrhetően az aktuális közbeszerzési hirdetmények oldalunkon érhetők el.

Két szűrő kevesebbet tud, mint ígér

Két szűrő kevesebbet tud, mint amit a neve ígér. A portál kézikönyve szerint a „Teljesítés helye: NUTS” szűrő csak a részek szintjén megadott teljesítési helyre illeszt, a „KKV-k számára alkalmas” és a stratégiai szűrők pedig csak az uniós eljárásrendben és a 2026. szeptember 1. után indított nemzeti eljárásokban működnek. Ezekkel szűrve tehát a régebbi nemzeti eljárások kimaradhatnak. Az értesítéskérésről, a mentett keresésről és a csillagról a fenti részben írtunk.

2. Adatlap, érdeklődés, ajánlat létrehozása

Az eljárás adatlapján az „Érdeklődés jelzése” gomb csak bejelentkezve használható, és csak ott, ahol a szervezete ajánlatot tehet. Bejelentkezés nélkül látszik, de nem aktív. Utána a vezető ajánlattevő szervezetet, a részt és, ahol lehet, a névtelenséget kell megadni, az ajánlat pedig az „Ajánlat létrehozása” gombbal jön létre. A kézikönyv szerint ez a kattintás automatikusan elindítja az ajánlat összeállítását. Egyszakaszos eljárásban az érdeklődés és az ajánlat tehát ugyanaz a rendszerbeli ügylet, ajánlattételi kötelezettséget viszont nem keletkeztet.

Ajánlatot az a felhasználó hozhat létre, akinek a szervezeten belül „Új ajánlat tételt létrehozó” szerepköre van. A szervezetet regisztráló felhasználó ezt automatikusan megkapja, a később „Csatlakozás szervezethez” úton belépő kolléga viszont csak „Szervezeti tag” lesz, ami önmagában semmire nem jogosít. A szervezet superusere sem látja az ajánlatokat, ha nincs ajánlatszintű szerepköre, szerepköröket viszont kioszthat.

Részenként külön ajánlat

Egy ajánlat pontosan egy részre szól. Aki több részre tesz ajánlatot, annak a kézikönyv szerint részenként külön érdeklődést, külön ajánlatot és külön benyújtást kell kezelnie, a felolvasólapot pedig a 424/2017. Korm. rendelet 20. § (4) bekezdése is részenként írja elő. A részek közötti másolást a kézikönyv nem ismeri, az ismétlődő nyilatkozatokra a „Nyilatkozat sablonok” szolgálnak.

Az érdeklődés csak kérésre névtelen

Az ajánlatkérő a bontás előtt látja az érdeklődők nevét, székhelyét és kapcsolattartóját. A 2024. december 1. után indított eljárásokban ez az „Anonim érdeklődő” kérdésre adott igen válasszal elkerülhető, a jogalap a 424/2017. Korm. rendelet 4. § h) pontja. A névtelenség megszűnik, amint kiegészítő tájékoztatást kér, egyéb kommunikációt vagy előzetes vitarendezési kérelmet küld, vagy benyújtja az ajánlatot, a bontáskor pedig mindenképp. Nem választható többek között hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban, tervpályázatban, keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer alapján történő beszerzésben, a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásokban és az értékhatár alatti beszerzésekben.

3. Dokumentumok és eljárási cselekmények

Dokumentumok regisztráció nélkül

A közbeszerzési dokumentumokhoz nem kell regisztráció. A Kbt. 39. § (1) bekezdése a 2026. évi XVIII. törvénnyel módosított szövegében előírja, hogy az ajánlatkérő azokat az EKR nyilvános, regisztráció nélkül elérhető felületén, közvetlenül, korlátozás nélkül, teljes körűen és ingyenesen tegye elérhetővé. Kivétel csak az EKR-ben benyújtandó nyilatkozatok űrlapmintája. Az EKR-űrlapok kitöltéséhez és az ajánlat összeállításához viszont bejelentkezés és érdeklődés kell. Az ajánlattevői kézikönyv még úgy fogalmaz, mintha a dokumentumok is csak bejelentkezett érdeklődőknek járnának, ez a hatályos Kbt.-hez képest elavult.

Az eljáráson belül az „Eljárás dokumentáció letöltése” gomb egyetlen zip-fájlt ad: benne a felhívás és az ajánlati dokumentáció űrlapjai és az ajánlatkérő által csatolt összes fájl, fordulónként külön mappában. Hogy a kiegészítő tájékoztatásra adott válaszok is benne vannak-e, azt a kézikönyv nem mondja meg, ezeket a „Kiegészítő tájékoztatás nyújtása” sorokból érdemes külön megnyitni.

A hirdetményértesítés nem elég

A „Kapcsolódó hirdetmények” értesítés csak a közzétett hirdetményekről szól. A kiegészítő tájékoztatásra adott válasz és a hirdetmény nélküli dokumentummódosítás csak azokhoz jut el, akik az eljárásban érdeklődést jeleztek. Az ajánlattevői kézikönyv szerint az EKR ráadásul minden lezárt eljárási cselekményt, a hiánypótlási felhívást is, kézbesítettnek tekint akkor is, ha az értesítő e-mail nem érkezik meg, és az üzemeltető azt kéri, hogy az eljárást rendszeresen nézze meg a rendszerben. Két eszköz segít: a „Határidők” menü listában és naptárban mutatja a közelgő határidőket, a „Gazdasági szereplő adatok aktualizálása” (AKAA) cselekménnyel pedig további kapcsolattartói e-mail-címek adhatók meg, amelyekre az eljárás minden rendszerüzenete továbbmegy.

4. Kiegészítő tájékoztatás kérése

A kérdést az eljáráson belül, az „Eljárási cselekmények” oldal alján az „Új eljárási cselekmény” gombbal lehet indítani: a listából a kiegészítő tájékoztatás kérése (KTK) választandó, majd „Indít”. A kérdés a „Leírás” mezőbe kerül, mellé fájl csatolható, és az „Értesítés küldése” gomb küldi el. Elküldöttnek csak az a kérés tekinthető, amelynek státusza „Kiküldve”. Több kérdés párhuzamosan is futhat.

A válasz „Kiegészítő tájékoztatás nyújtása” sorként érkezik, és minden érdeklődőhöz eljut, nem csak a kérdezőhöz. Anonim érdeklődőnél a kérdés feloldja a névtelenséget. Az ajánlatkérői kézikönyv szerint az EKR a határidőn túl küldött kérdést sem utasítja el, a megválaszolásáról az ajánlatkérő dönt. Hogy késve feltett kérdésre kell-e válaszolni, azt a Kbt. 56. §-a rendezi, nem a rendszer.

5. Az ajánlat összeállítása

Az összeállítás nem a dokumentumokkal kezdődik, hanem a gazdasági szereplőkkel: amíg a „Gazdasági szereplők rögzítése kész” gombot meg nem nyomja, semmi más nem szerkeszthető, akkor sem, ha nincs mit módosítani. Ez minden későbbi ajánlati, hiánypótlási és módosítási cselekményben megismétlődik. A rögzített szerep dönti el, milyen nyilatkozatokat generál a rendszer, az EEKD-t pedig minden gazdasági szereplő nevében a vezető ajánlattevő tölti ki és nyújtja be.

A kizáró okokról szóló nyilatkozatok előtt érdemes megnézni, szerepel-e a cég az EKR nyilvántartásaiban. Az eljáráson belül erre az EKR saját „Közbeszerzési nyilvántartások ellenőrzése” gombja szolgál, a mi eszközünk az eljáráson kívül, cégnév vagy adószám alapján keres az EKR hat központi nyilvántartásában.

A „Benyújtandó iratok jegyzéke” csak azokat az EKR-űrlapokat sorolja fel, amelyeket az ajánlatkérő az adott szakaszra kért. A felhívásban előírt többi iratot az „Új dokumentum csatolása” gombbal kell feltölteni. Néhány hiba, amelyet a rendszer nem akadályoz meg:

• A jelölőnégyzet. Minden nyilatkozatnál be kell jelölni, hogy „A nyilatkozatot be kívánom nyújtani”. A jelöletlen nyilatkozat egyáltalán nem kerül benyújtásra, üresen sem. Benyújtáskor a rendszer figyelmeztet, és rákérdez, hogy folytatja-e.
• Tizedesvessző. A felolvasólapon tizedesvessző kell. Tizedesponttal a rendszer elhagyja a tizedesjegyeket, a mezők pedig csak az ajánlatkérő által megengedett formátumot és tizedesjegyszámot fogadják el.
• Feltöltés. Dokumentumonként legfeljebb 25 MB, a fájlnévben ékezet és különleges karakter nélkül. Minden feltöltést a „Feltölt” vagy a „Mégsem” gombbal kell lezárni, különben a cselekmény nem zárható le, a lezárt cselekményben feltöltött fájl pedig már nem törölhető. Fájlonként jelölni kell azt is, hogy üzleti titkot tartalmaz-e.
• Munkamenet. Hat óra után a rendszer akkor is kiléptet, ha közben dolgozik, és harminc perc tétlenség után is, ha a 25. percben megjelenő figyelmeztetésre nem hosszabbít. A nem mentett adat elvész. Az „Adatok formai ellenőrzése” gomb nem ment, a „Mentés” pedig ellenőrzés nélkül ment.

6. Benyújtás, visszanyitás, visszaigazolás

A benyújtás az „Ajánlati dokumentáció rögzítése kész” gombbal kezdődik, amely pirossal jelöli a hiányzó elemeket. A „Benyújtás” gomb után a rendszer két mobiltelefonszámot kér, amelyekre az ajánlat későbbi visszanyitásához szükséges SMS-kód érkezik. Mindkét mező kötelező, a két szám lehet azonos. Sikeres benyújtás után az ajánlat állapota „A50 - Benyújtott ajánlat” lesz, a kézikönyv azt kéri, hogy ezt a fejlécben ellenőrizze.

A benyújtott ajánlat a bontásig zárolt

Az ajánlat nem nézhető meg és nem módosítható, az ajánlattevő számára sem. Egyetlen gomb marad, az „Ajánlat visszanyitása”, és ez a kézikönyv szerint visszavonásnak számít: SMS-ben kapott ötjegyű kóddal indítható, csak a határidő lejártáig, és amíg az ajánlatot újra be nem nyújtják, nincs érvényes ajánlat. Visszanyitás után az eredeti vagy a módosított ajánlat nyújtható be, vagy tovább szerkeszthető. Módosítást csak az a felhasználó indíthat, aki az ajánlatot benyújtotta. Ha ő vagy a telefonja a határidő előtt nem elérhető, a kézikönyvek nem adnak megoldást, ezért a benyújtót és a megadott számokat érdemes tudatosan megválasztani.

Módosított dokumentumok után újra be kell nyújtani

Ha az ajánlatkérő a felhívást vagy a közbeszerzési dokumentumokat módosítja, az üzemeltető ajánlatkérői kézikönyve szerint a már benyújtott ajánlatot vissza kell nyitni, és a módosításnak megfelelően újra be kell nyújtani. Az EKR erre az ajánlatban figyelmeztet, az ajánlattevői kézikönyv viszont nem írja le. Amíg egy helyesbítő hirdetmény közzétételre vár, sem benyújtani, sem visszavonni nem lehet, kérdést feltenni viszont igen.

A visszaigazolás

A határidő utáni benyújtást ma már a rendszer sem engedi, erről a határidőről szóló részben írtunk. A 424/2017. Korm. rendelet 15. § (3) bekezdése szerint a beérkezés időpontjáról az EKR visszaigazolást küld. Hogy ez milyen formában érkezik és hol található meg később, azt egyik kézikönyv sem mutatja be.

A kiegészítő tájékoztatás kérését, az EKR-ben benyújtandó űrlapok összeállítását és a benyújtás előtti ellenőrzést ajánlattevői szolgáltatásunk részeként vállaljuk.

Az EKR hivatalos dokumentációja

Az EKR hivatalos segédanyagai a Támogatás oldalon érhetők el. Onnan jelenleg tizenhárom kézikönyv van linkelve, az alábbiak szerint. Az adatok 2026. november 9-én érvényesek. A kézikönyvek szerzői jogi védelem alatt állnak, ezért itt csak hivatkozunk rájuk, tartalmukat nem vesszük át.

Alapkötetek

Kézikönyv	Mire való	Verzió	Terjedelem
II. kötet, ajánlatkérő	Az eljárási cselekmények teljes köre ajánlatkérői oldalon	3.0	640 oldal
II. kötet, ajánlattevő	Ugyanez ajánlattevői oldalon	2.18.3	167 oldal
Portál	A bejelentkezés nélkül elérhető felület, a nyilvántartások és az eljárástár, valamint a regisztráció, a belépés, a szervezetek, a felhasználók és a szerepkörök kezelése	3.19.1	316 oldal
eForms	Az uniós hirdetményminták kitöltése	3.0	213 oldal

Modulkézikönyvek

Kézikönyv	Mire való	Verzió	Terjedelem
Árlejtés, ajánlatkérő	Elektronikus árlejtés előkészítése és lebonyolítása	3.0	48 oldal
Árlejtés, ajánlattevő	Részvétel az árlejtésen	3.0	29 oldal
Előzetes piaci konzultáció	A konzultáció meghirdetése és lefolytatása az EKR-ben	2.19.1	75 oldal
Szerződés menedzser és Publikus Szerződéstár	Szerződések és módosítások közzététele	2.10.3	59 oldal
eSzámla	Az elektronikus számla formai ellenőrzése	1.4	14 oldal
IV. kötet, értékhatár alatti beszerzések	A közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések kezelése	V3	139 oldal
Támogató funkciók	Bírálatot és ellenőrzést támogató funkciók: átadás a FAIR Közbeszerzés modulnak, a közbeszerzési nyilvántartások ellenőrzése, ÁKSZ/FAKSZ pontnyilvántartás	2.12	90 oldal
Kbt. 111. § w)	A Kbt. 111. § w) pontja szerinti beszerzések	nincs jelölve	90 oldal
Eredménytájékoztató adatok exportálása	A nyílt adatexportok mezőszótára	13	244 oldal

Négy dolgot érdemes tudni róluk, mielőtt bármelyikre hivatkozik:

• Az ajánlatkérői és az ajánlattevői kötet nem azonos verzión áll. Az ajánlatkérői kötet 3.0-s, az ajánlattevői 2.18.3-as. A két dokumentum tehát nem ugyanazt a rendszerállapotot írja le, és a különbség nem mindig jelölt. Egy példa: az ajánlattevői kötet ma is leírja a határidő utáni, bontásig tartó elkésett benyújtást, holott az ajánlatkérői kötet változáskövetése szerint az EKR ezt 2025. december 2-ától technikailag megszüntette. Az ajánlattevői kötetet 2026 júniusában is módosították, ez a változás mégsem került bele.
• Az üzemzavar nem szerepel bennük. A legnagyobb tétben lévő helyzet, amellyel egy ajánlattevő találkozhat, a fenti kézikönyvekben érdemben nincs tárgyalva. Erről a gyakran ismételt kérdések egyetlen, hatályon kívül helyezett rendelkezésre hivatkozó bekezdése szól.
• A technikai követelmények elavultak. A gyakran ismételt kérdések ma is „legalább Internet Explorer 9”, Firefox 32 és Chrome 57 böngészőt jelölnek meg. Az Internet Explorer támogatása 2022-ben megszűnt.
• A verziószám nem mindig a dokumentumból jön. A portál kézikönyv borítóján „Backend: 3.17.1 | Frontend: 3.17.1” áll, a 3.19.1 csak a Támogatás oldal címkéje és a fájlnév. A Kbt. 111. § w) kötet borítója egyáltalán nem jelöl verziót. Hét kézikönyv másolás ellen védett, az árlejtési és az eSzámla kötet pedig még a 2019 és 2021 közötti rendszerállapotot írja le.

Ügyfélszolgálat: +36 1 465 8899, munkanapokon 8 és 16 óra között, illetve ugyfelszolgalat@ujvilag.gov.hu. Közbeszerzési jogi kérdésekben az ekr@nfk.gov.hu címet adják meg.