Közbeszerzési értékhatárok 2026

A közbeszerzési értékhatár 2026-ban nemzeti szinten klasszikus ajánlatkérőknél árubeszerzésre és szolgáltatásra 20 millió Ft, építési beruházásra 60 millió Ft. Közszolgáltató ajánlatkérőknél árubeszerzésre és szolgáltatásra 50 millió Ft, építési beruházásra 100 millió Ft. Az uniós értékhatárok jóval magasabbak, a szorzó azonban beszerzés-típusonként erősen eltér. Árubeszerzésnél és szolgáltatásnál nagyjából három-négyszeres, építési beruházásnál húsz-harmincötszörös. Ajánlatkérő-típusonként is különböznek. Minden érték nettó, ÁFA nélkül.

A Light-touch az uniós szociális és egyéb szolgáltatásokra vonatkozó, kevésbé formalizált eljárási rezsim. Ezeknek a szolgáltatásoknak a körét a Kbt. 3. melléklete sorolja fel. Rugalmasabb eljárási szabályokat enged, de a közbeszerzési alapelvek (egyenlő bánásmód, átláthatóság, esélyegyenlőség) így is kötelezőek. A magyar szabályozásban ezeket a beszerzéseket, a koncessziók kivételével, az uniós értékhatár felett is a nemzeti eljárásrend szabályai szerint kell lefolytatni. Az értékhatárokat a fenti tábla, a történeti változásokat a „Mi változott" tábla mutatja.

A közbeszerzési értékhatárokat mindig nettó összegben kell vizsgálni, ÁFA nélkül. A nemzeti értékhatár így klasszikus ajánlatkérőknél 20 000 000 forint. Ez akkor is így van, ha az ajánlatkérő nem jogosult az ÁFA-levonásra. A bruttó összeg használata hibás értékhatár-megállapításhoz vezethet.

EU-s közbeszerzésnél az értékhatárok szintén nettó összegben, euróban (EUR) vannak meghatározva. Saját árfolyammal nem kell számolni. Az uniós értékhatárok forintösszegét az Európai Bizottság közleménye rögzíti, és a Közbeszerzési Hatóság közzéteszi (Kbt. 15. § (5)). 2026 és 2027 között ez 395,806 Ft/EUR alapú.

Három gyakorlati eset szokta megzavarni a nettó szabály alkalmazását. Fordított adózás alá tartozó építési szolgáltatásnál a szerződéses ellenérték eleve nettó, mert az ÁFA fizetése a megrendelőnél merül fel. A becsült értékbe így természetes módon a szerződés szerinti nettó összeg épül be. KATA-adóalany vagy alanyi ÁFA-mentes szolgáltatónál a számlán ÁFA nem szerepel, a bruttó ajánlati ár egybeesik a nettó ellenértékkel. Piaci felméréskor ez a különbség lényeges, mert az azonos műszaki tartalmú ajánlatoknál az ÁFA-státusz megváltoztathatja az összehasonlítási alapot. EU-forrásból finanszírozott beszerzésnél a becsült érték továbbra is a nettó ellenérték, függetlenül attól, hogy az ÁFA milyen arányban számolható el a támogatási dokumentumok szerint.

Határozatlan idejű szerződés esetén a becsült értéket 48 hónapra vetítve kell meghatározni. A havi vagy éves díjat négy évre kell felszorozni, és ezt az összeget kell összevetni a közbeszerzési értékhatárral. Keretmegállapodások esetén az értékhatárokat a teljes keretösszeg alapján kell vizsgálni, függetlenül a kiválasztott beszállítók számától. A lehívások várható összértéke határozza meg, hogy mely értékhatár alkalmazandó a közbeszerzési kötelezettség megállapításához. Többéves határozott idejű szerződéseknél főszabályként a teljes szerződéses időszak összértékét kell figyelembe venni az értékhatárok megállapításakor, akkor is, ha az egyes évek teljesítési értékei eltérőek. Kivétel a teljes díjat nem tartalmazó szolgáltatási szerződés, például egy havidíjas karbantartás. Ennél legfeljebb négy év időtartamig a teljes időtartam díja számít, négy évnél hosszabb határozott idő esetén viszont a havi díj 48-szorosa.

Ha a beszerzés becsült nettó értéke eléri a hatályos értékhatárt, az ajánlatkérő főszabályként közbeszerzési eljárás lefolytatásához kötött. Ez azt jelenti, hogy a szerződés csak a közbeszerzési eljárás eredményeként köthető meg. Az érték elérése szükséges, de önmagában nem elegendő feltétel. A kötelezettséghez az is kell, hogy a beszerző a törvény szerint ajánlatkérő legyen, vagy például uniós támogatás miatt váljon eljárásra kötelezetté, hogy a beszerzés közbeszerzési szerződésnek vagy koncessziónak minősüljön, és hogy ne vonatkozzon rá törvényi kivétel.

Az eljárásrend az ütemezést is meghatározza. Nemzeti eljárásrendben nyílt, meghívásos és tárgyalásos eljárásnál az ajánlattételi határidő árubeszerzésnél és szolgáltatásnál legalább 10 nap, építési beruházásnál legalább 15 nap a felhívás feladásától vagy megküldésétől számítva. Az uniós eljárásrend általában hosszabb minimális határidőket ír elő. Az egyes eljárásrendekhez tartozó minimális ajánlattételi határidőket a közbeszerzési határidő-számítóval ellenőrizheti.

A közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével megkötött szerződés semmis (Kbt. 137. §). Ez alól két szűk kivétel van. Az egyik, ha az ajánlatkérő valamely törvényi kivételre vagy hirdetmény nélküli eljárásra hivatkozva nem folytatott le hirdetménnyel induló eljárást, szerződéskötési szándékáról előzetesen hirdetményt tett közzé, és a közzétételt követő naptól számított tíz napon belül nem kötötte meg a szerződést. A másik, ha kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez. A késedelem, az új eljárás költsége vagy a szerződő fél cseréje ilyen érdeknek nem számít, más gazdasági érdek pedig csak akkor, ha a semmisség aránytalan következménnyel járna.

A Közbeszerzési Döntőbizottság a semmisségről hivatalból dönt, és a jogtalan mellőzés megállapítása mellett köteles bírságot kiszabni. A bírság felső határa a szerződés értékének 15 százaléka. A bírság részletes szabályairól a jogorvoslati oldalunkon olvashat.

Küszöbközeli helyzetben az ajánlatkérőnek korrekciós kötelezettséggel kell számolnia. Ha a becsült érték az eljárás előkészítése során módosul és átlépi az irányadó értékhatárt, az addigi eljárási lépéseket felül kell vizsgálni és a magasabb rendű eljárási rezsimre kell váltani.

A gyakorlatban három kockázat egyensúlyát érdemes kezelni: az eljárás felesleges megindítása, a becsült érték alátervezése miatti jogorvoslati kockázat, és a küszöb átlépését követő eljárás-módosítási teher. Mindhárom kockázat csökkenthető, ha a becsült érték kiszámításának módszertana, forrásai és a beépített biztonsági tartalék dokumentálva van a beszerzési dosszié részeként. Ilyenkor egy későbbi ellenőrzés vagy jogorvoslat során is bizonyítható, hogy az eljárásválasztás megalapozott volt.

Az értékhatár vizsgálatakor a szerződés teljes időtartamára eső ellenértéket, az opciókat és hosszabbításokat, a maximálisan lehívható keretösszeget, valamint az egybeszámítandó beszerzések értékét kell figyelembe venni. Hogy mely beszerzéseket kell együtt számolni, az a beszerzés tárgyától függ, erről az egybeszámításról szóló részben írunk.

Ha az egybeszámított teljes becsült érték eléri az uniós értékhatárt, egyes részek ettől eltérően nemzeti eljárásrendben is beszerezhetők. Ennek két együttes feltétele van. A rész önmagában vett nettó értéke áru és szolgáltatás esetén 80 000 EUR, építési beruházásnál 1 000 000 EUR alatt marad, és a leválasztott részek együttes értéke nem haladja meg a teljes beszerzés becsült értékének 20 százalékát.

Konkrét példa: egy 300 000 EUR összértékű szolgáltatásbeszerzésből legfeljebb 60 000 EUR értékű részt lehet leválasztani, mert a 20 százalékos korlát ennyit enged. A 60 000 EUR-t egy vagy több részre lehet felosztani. A leválasztott részek nem kerülnek ki a Kbt. hatálya alól, rájuk is közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, csak a nemzeti eljárásrend szabályai szerint. Ilyenkor az uniós értékhatár alatti beszerzésekre szóló kivételek sem alkalmazhatók.

A járulékos közbeszerzési szolgáltatás olyan tanácsadási, felkészítő és támogató tevékenység, amely egy közbeszerzési eljárás előkészítéséhez vagy lefolytatásához kapcsolódik. Ide tartozik például a közbeszerzési eljárás tervezésével vagy lefolytatásával kapcsolatos tanácsadás, illetve az eljárás előkészítése és lefolytatása az ajánlatkérő nevében (Kbt. 3. § 14. pont). 2025. január 1. óta az ajánlatkérő nemzeti eljárásrendben, az uniós értékhatárig közbeszerzés nélkül szerezheti be ezt a szolgáltatást. Az értékhatár felett közbeszerzési eljárás szükséges.

2024. február 1. óta közbeszerzési kötelezettség terhel olyan szervezetet is, amely egyébként nem tartozik a Kbt. hatálya alá, ha a nemzeti közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű szolgáltatásmegrendelést közvetlenül európai uniós forrásból finanszíroz. A szabály kizárólag szolgáltatásmegrendelésre vonatkozik, árubeszerzésre és építési beruházásra nem. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből (RRF) származó forrás kivétel a szabály alól. A támogatás intenzitása nem számít, csak a beszerzés becsült értéke a döntő. Ha a becsült érték eléri a nemzeti értékhatárt, a Kbt. eljárási szabályai szerint kell eljárni. Hogy egy nyertes pályázat után mely beszerzésekhez kell eljárás, és hogyan bonyolítjuk le őket, a támogatott projektek közbeszerzése oldalon írjuk le.

A TED (Tenders Electronic Daily) az Európai Unió hivatalos közbeszerzési hirdetményeinek adatbázisa. Célja, hogy az uniós piacon működő gazdasági szereplők egyenlő eséllyel értesülhessenek a beszerzésekről.

A közzététel akkor kötelező, ha a beszerzés becsült nettó értéke eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárokat. Ez a kötelezettség kiterjed:

• az eljárás megindítására vonatkozó hirdetményre,
• az eljárás eredményének közzétételére,
• valamint bizonyos szerződésmódosításokra is.

Főszabályként az értékhatár dönti el, hogy az eljárás nemzeti vagy uniós eljárásrendben zajlik. Kivétel a szociális és egyéb szolgáltatások köre, amelyet az uniós értékhatár felett is a nemzeti eljárásrend szerint kell beszerezni, és a koncesszió, amelyre külön szabályok vonatkoznak. Ez ajánlattevőként is számít, mert az eljárásrend határozza meg az Önre vonatkozó szabályokat.

Két dolog változik az uniós értékhatár felett:

• Hol jelenik meg a hirdetmény. A nemzeti eljárásrendben a Közbeszerzési Értesítőben, az uniós értékhatár felett a TED-en is.
• Mennyi ideje marad. Az uniós eljárásrend általában hosszabb minimális ajánlattételi határidőket ír elő, így több idő jut a felkészülésre.

A jogorvoslati kérelem határideje és a szerződéskötési moratórium a két eljárásrendben azonos. Eltérés a 300 millió forint alatti építési beruházásoknál alkalmazható egyszerűsített nemzeti eljárásban van, ahol a moratórium és az eljárást lezáró döntés elleni kérelem határideje is 10 helyett 5 nap.

Az ajánlattétel teljes folyamatáról az ajánlattevőknek szóló szolgáltatásunknál olvashat.