Közbeszerzési értékhatárok 2026

A közbeszerzési értékhatár 2026-ban nemzeti szinten klasszikus ajánlatkérőknél árubeszerzésre és szolgáltatásra 20 millió Ft, építési beruházásra 60 millió Ft. Közszolgáltató ajánlatkérőknél árubeszerzésre és szolgáltatásra 50 millió Ft, építési beruházásra 100 millió Ft. Az uniós értékhatárok jellemzően 4-5-ször magasabbak, ajánlatkérő-típus és beszerzés-típus szerint eltérnek. Minden érték nettó, ÁFA nélkül.

A Light-touch (Kbt. 111. §) az uniós szociális és egyéb speciális szolgáltatásokra vonatkozó, kevésbé formalizált eljárási rezsim. Rugalmasabb eljárási szabályokat enged, de a közbeszerzési alapelvek (egyenlő bánásmód, átláthatóság, esélyegyenlőség) így is kötelezőek. Az értékhatárokat a fenti tábla, a történeti változásokat a „Mi változott" tábla mutatja.

A közbeszerzési értékhatárokat mindig nettó összegben kell vizsgálni, ÁFA nélkül. A nemzeti értékhatár így klasszikus ajánlatkérőknél 20 000 000 forint. Ez akkor is így van, ha az ajánlatkérő nem jogosult az ÁFA-levonásra. A bruttó összeg használata hibás értékhatár-megállapításhoz vezethet.

EU-s közbeszerzésnél az értékhatárok szintén nettó összegben, euróban (EUR) vannak meghatározva. Ha a becsült érték forintban kerül meghatározásra, az összevetéshez következetesen alkalmazott árfolyamot kell használni. Jellemzően az MNB hivatalos árfolyama vagy az Európai Bizottság által közzétett árfolyam alkalmazandó a beszerzés tervezésének időpontjában.

Három gyakorlati eset szokta megzavarni a nettó szabály alkalmazását. Fordított adózás alá tartozó építési szolgáltatásnál a szerződéses ellenérték eleve nettó, mert az ÁFA fizetése a megrendelőnél merül fel. A becsült értékbe így természetes módon a szerződés szerinti nettó összeg épül be. KATA-adóalany vagy alanyi ÁFA-mentes szolgáltatónál a számlán ÁFA nem szerepel, a bruttó ajánlati ár egybeesik a nettó ellenértékkel. Piaci felméréskor ez a különbség lényeges, mert az azonos műszaki tartalmú ajánlatoknál az ÁFA-státusz megváltoztathatja az összehasonlítási alapot. EU-forrásból finanszírozott beszerzésnél a becsült érték továbbra is a nettó ellenérték, függetlenül attól, hogy az ÁFA milyen arányban számolható el a támogatási dokumentumok szerint.

Határozatlan idejű szerződés esetén a becsült értéket 48 hónapra vetítve kell meghatározni. A havi vagy éves díjat négy évre kell felszorozni, és ezt az összeget kell összevetni a közbeszerzési értékhatárral. Keretmegállapodások esetén az értékhatárokat a teljes keretösszeg alapján kell vizsgálni, függetlenül a kiválasztott beszállítók számától. A lehívások várható összértéke határozza meg, hogy mely értékhatár alkalmazandó a közbeszerzési kötelezettség megállapításához. Többéves határozott idejű szerződéseknél a teljes szerződéses időszak összértékét kell figyelembe venni az értékhatárok megállapításakor, akkor is, ha az egyes évek teljesítési értékei eltérőek.

Ha a szerződések becsült nettó értéke meghaladja a hatályos értékhatárokat, az ajánlatkérő közbeszerzési eljárás lefolytatásához kötött. Az értékhatárok átlépése jelentősen befolyásolja a projekt ütemezését, mivel az uniós értékhatár feletti eljárások hosszabb átfutási időt igényelnek a nemzeti eljárásoknál kötelező publikációs és várakozási időszakok miatt. Ez azt jelenti, hogy a szerződések csak a közbeszerzési eljárások eredményeként köthetők meg.

Küszöbközeli helyzetben az ajánlatkérőnek a Kbt. 19. § (5) bekezdése szerinti korrekciós kötelezettséggel kell számolnia. Ha a becsült érték az eljárás előkészítése során módosul és átlépi az irányadó értékhatárt, az addigi eljárási lépéseket felül kell vizsgálni és a magasabb rendű eljárási rezsimre kell váltani.

A gyakorlatban három kockázat egyensúlyát érdemes kezelni: az eljárás felesleges megindítása, a becsült érték alátervezése miatti jogorvoslati kockázat, és a küszöb átlépését követő eljárás-módosítási teher. Mindhárom kockázat csökkenthető, ha a becsült érték kiszámításának módszertana, forrásai és a beépített biztonsági tartalék dokumentálva van a beszerzési dosszié részeként. Ilyenkor egy későbbi ellenőrzés vagy jogorvoslat során is bizonyítható, hogy az eljárásválasztás megalapozott volt.

Az értékhatár vizsgálatakor a szerződés teljes időtartamára eső ellenértéket, az opciókat és hosszabbításokat, a maximálisan lehívható keretösszeget, valamint az azonos vagy hasonló tárgyú beszerzések egybeszámítását kell figyelembe venni.

Ha a becsült érték közelíti az értékhatárt, dokumentálja a kalkuláció módszertanát és alkalmazzon biztonsági tartalékot a költségváltozások kezelésére. Az értékhatárokat újra kell számítani, ha a beszerzés tartalma, mennyisége vagy időtartama jelentősen változik. A funkcionális egység vizsgálatához lásd a fenti szekciót.

A Kbt. 19. § (4) alapján egy összefüggő beszerzés egy-egy része a teljes eljárás alól kivehető, ha a részenkénti nettó érték áru és szolgáltatás esetén 80 000 EUR, építési beruházásnál 1 000 000 EUR alatt marad, és a kivett részek együttes értéke nem haladja meg a teljes beszerzés becsült értékének 20 százalékát.

Konkrét példa: egy 300 000 EUR összértékű szolgáltatási keretből legfeljebb 60 000 EUR értékű részt lehet kivenni a Kbt. hatálya alól, mert a 20 százalékos korlát ennyit enged. A 60 000 EUR-t egy vagy több részre lehet felosztani, de a részenkénti nettó érték egyik esetben sem lépheti át a 80 000 EUR-s szolgáltatási küszöböt. A kivett részekre a Kbt. eljárási szabályai nem alkalmazandók, de a Ptk. és a belső beszerzési szabályzat kötelezettségei megmaradnak.

A járulékos közbeszerzési szolgáltatás olyan tanácsadási, felkészítő és támogató tevékenység, amely egy közbeszerzési eljárás előkészítéséhez vagy lefolytatásához kapcsolódik. Ide tartozik például a FAKSZ-szolgáltatás vagy a közbeszerzéssel összefüggő jogi tanácsadás. A 2025. január 1. óta hatályos Kbt. 111. § c) pontja alapján az ajánlatkérő nemzeti eljárásrendben, az uniós értékhatárig közbeszerzés nélkül szerezheti be ezt a szolgáltatást. Az értékhatár felett közbeszerzési eljárás szükséges.

A Kbt. 5. § (3) bekezdése alapján 2024. február 1. óta közbeszerzési kötelezettség terhel olyan szervezetet is, amely egyébként nem tartozik a Kbt. hatálya alá, ha a nemzeti közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű szolgáltatásmegrendelést közvetlenül európai uniós forrásból finanszíroz. A szabály kizárólag szolgáltatásmegrendelésre vonatkozik, árubeszerzésre és építési beruházásra nem. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből (RRF) származó forrás kivétel a szabály alól. A támogatás intenzitása nem számít, csak a beszerzés becsült értéke a döntő. Ha a becsült érték eléri a nemzeti értékhatárt, a Kbt. eljárási szabályai szerint kell eljárni.

A TED (Tenders Electronic Daily) az Európai Unió hivatalos közbeszerzési hirdetményeinek adatbázisa. Célja, hogy az uniós piacon működő gazdasági szereplők egyenlő eséllyel értesülhessenek a beszerzésekről.

A közzététel akkor kötelező, ha a beszerzés becsült nettó értéke eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárokat. Ez a kötelezettség kiterjed:

• az eljárás megindítására vonatkozó hirdetményre,
• az eljárás eredményének közzétételére,
• valamint bizonyos szerződésmódosításokra is.