Tartalom
- Mire nyújthatunk be hiánypótlást, és mi tartozik más eszközre?
- Mit tilt és mit enged meg a hiánypótlás?
- Ajánlatkérőként: mitől lesz védhető a felhívás?
- Ajánlattevőként: hogyan reagáljunk a beérkezett felhívásra?
- Önkéntes hiánypótlás: stratégiai eszköz vagy csapda?
- Mit szabad megváltoztatni a hiánypótlás alatt?
- Mi változott az utóbbi két évben?
- Gyakori kérdések a hiánypótlási felhívásról
Egy hiánypótlási felhívásra rosszul reagálni 2024. november óta nem ugyanaz, mint azelőtt. A Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlata két irányban is szűkítette a mozgásteret, a Kbt. 71. § pedig 2025. május 29. óta kapott egy új (9a) bekezdést, amely az érvénytelenítést arányosabb pályára tereli. Cikkünk azt vezeti végig, mit jelent mindez ajánlatkérői és ajánlattevői oldalon a legközelebbi, EKR-en át beérkező felhívásra.
Mire nyújthatunk be hiánypótlást, és mi tartozik más eszközre?
A Kbt. 71. § (1)–(11) három bírálati eszközt fog egybe: hiánypótlás, felvilágosításkérés, számítási hiba javítása. A leggyakoribb határvita, hogy egy adott hiány pótlása még dokumentum-szintű pótlás-e, vagy már tartalmi tisztázás. Az alábbi táblázat a gyakorlati elhatárolást a három eszköz jellegzetes esetköre mentén rendezi.
A hiánypótlás elrendelése a Kbt. 71. § (1) alapján kötelezettség, nem lehetőség. Az ajánlatkérő nem választhatja azt, hogy elmegy egy pótolható hiány mellett és eleve érvénytelenít. A jogintézmény célja, hogy „adminisztratív eszközökkel ne lehessen versenyhátrányba hozni egy ajánlattevőt”. Az EKR-en keresztüli benyújtás technikai kereteit a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. és 17. §-a tölti ki.
| Eszköz | Mire vonatkozik | Tipikus példa |
|---|---|---|
| Hiánypótlás | Dokumentum, nyilatkozat, igazolás hiánya vagy formai hibája | Aláírási címpéldány elmaradt, cégkivonat régebbi mint 60 nap, referencianyilatkozat nem tartalmazza a teljesítési időt |
| Felvilágosításkérés | Nem egyértelmű tartalmi elem tisztázása, dokumentum-hiány nélkül | A benyújtott műszaki leírás egy pontja többféleképp értelmezhető, kérdéses, hogy megfelel-e a specifikációnak |
| Számítási hiba javítása | Nyilvánvaló aritmetikai eltérés, összegzési, kerekítési hiba | Az egységárak és mennyiségek szorzata nem adja ki a bemutatott összárat |
A doktrinális hátteret a Boros–Juhász–Lantos–Tátrai „Közbeszerzés” tankönyv VI. fejezete adja, de a 3. kiadás 2019-ben lezárult, a 2024. novemberi és 2025-ös útmutató-módosításokat nem tükrözi. A naprakész réteget az útmutatók, a Közbeszerzési Levelek precedens-anyaga és a friss KDB-döntések adják.
Mit tilt és mit enged meg a hiánypótlás?
Az abszolút tilalmi kör elemei
A hiánypótlás mozgásterét a Kbt. 71. § (8) bekezdése abszolút tilalommal határolja. A hiánypótlás csak nem jelentős, egyedi részletkérdésre és ajánlati elem-változtatásra irányulhat. Nem érintheti a teljes ajánlati árat, az értékelésre kerülő részárakat, sem az ajánlattevők közötti rangsort. Átalánydíjas szerződésnél a költségsorok belső átrendezése kivételként megengedett, ha az összár változatlan marad. A Kisokos „hiánypótlás korlátai” oldala ehhez az alapelvi keretet adja: a hiánypótlás nem törheti át az ajánlati kötöttséget, nem sértheti a Kbt. 2. § szerinti egyenlő bánásmódot, és nem érintheti a szakmai ajánlat érdemi tartalmát.
| Tétel | Tiltott vagy megengedett |
|---|---|
| Teljes ajánlati ár módosítása | Tiltott |
| Értékelésre kerülő részár módosítása | Tiltott |
| Ajánlattevők közötti rangsor érintése | Tiltott |
| Átalánydíjas szerződés belső költségsor-átrendezése változatlan összár mellett | Megengedett |
| Ugyanazon hiány ismételt hiánypótlása | Tiltott (kettős hiánypótlás tilalma) |
| Új hiánypótlás új, első körben nem látott hiányra | Megengedett |
| Aláírási címpéldány, cégkivonat, referencianyilatkozat pótlása | Megengedett |
| Szakmai ajánlat érdemi (nem részletkérdés-szintű) tartalmának módosítása | Tiltott |
A kettős hiánypótlás tilalma
A kettős hiánypótlás tilalma a friss KDB-gyakorlat egyik legfontosabb szűkítő eleme. A KDB D.455/2023 határozata rögzíti: ha a hiánypótlásra benyújtott engedély a benyújtás pillanatában érvényes volt, de a hiánypótlási határidő lejártáig hatályát veszti, az ajánlatkérő nem indíthat újabb felhívást ugyanabban a tárgyban. Az eredeti benyújtás lesz az elbírálás alapja a Kbt. 71. § (10) alapján. A D.428/16/2021 ehhez azt teszi hozzá, hogy a részlegesen csatolt igazolások esetén a hiánypótlás kizárólag a hiányzó tételekre rendelhető el. A fő szabály tehát: egy hiányra hiánypótlás csak egyszer irányulhat, újabb kör csak akkor indítható, ha az első nyomán új, első körben nem látott hiányosság merül fel.
Mi történik a késett hiánypótlással?
A Kbt. 71. § (10) alapján a hiánypótlás elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén a bírálat az eredeti ajánlat alapján folytatódik, érvénytelenség automatikusan nem áll be. A mérce nem „nem küldte be, tehát bukott”, hanem „nem küldte be, ezért a bírálat az eredeti tartalommal fut le”.
Érvényes-e a „0 Ft”-os ajánlati elem?
Az ajánlat egyik tételsorán „0 Ft” szerepel. Első pillantásra ez a Kbt. 73. § szerinti érvénytelenítés indokának tűnik, az érvényesség viszont attól függ, milyen szerződés-konstrukcióban áll fenn. Átalánydíjas szerződésnél a „0 Ft” tétel-belső átrendezés, nem árváltozás, és a Kbt. 71. § (8) átalány-kivétele alá esik. Nem-átalány konstrukcióban ugyanez már ártartalmi kérdés, és érvénytelenítéshez vezethet.
A két releváns KDB-döntés együtt adja a mércét. A D.811/15/2024 rögzíti: a „0” értékű ajánlati elem magyarázatot igényel, és ha magyarázatlan vagy több ilyen tétel szerepel, a hiánypótlás nem feltétlenül orvosolja a hiányt. A D.20/21/2021 ellenben átalánydíjas szerződésre kimondta, hogy a „0 Ft” költségsor önmagában nem jogsértő, az ajánlatkérőnek hiánypótlás vagy felvilágosítás útján kell tisztáznia a hátterét az érvénytelenítés előtt.
A gyakorlati mérce tehát: „0 Ft” tétel láttán az ajánlatkérő nem érvényteleníthet elsőre. A bírálat kétlépcsős, először a háttérmagyarázatot tisztázó felhívás, azután a válasz értékelése. Átalánydíjas kereten belül és igazolt háttérrel az ajánlat védhető marad.
A Kbt. 73. § alapján indított érdemi ügyekben a kérelmező 51%-os arányban nyer, a legalacsonyabb sikerráta a magas ügyszámú Kbt.-szekciók között. Minden második érvénytelenítés kérelmezői megtámadása sikerrel jár a KDB előtt. Ha az ajánlatkérő a hiánypótlási korlátokat tévesen szűken értelmezi és emiatt érvénytelenít, statisztikailag közel egyenlő eséllyel áll szemben egy sikeres jogorvoslattal.
Ajánlatkérőként: mitől lesz védhető a felhívás?
A hiánypótlási felhívás tartalmi minősége Önt közvetlenül védi vagy támadhatóvá teszi jogorvoslatban. A felhívás tartalmi minimuma három elem: konkrét megjelölése annak, melyik dokumentumra vonatkozik a hiány, a pótlás módjának megadása, és közvetlen kézbesítés az érintett ajánlattevőnek egyidejű tájékoztatással a többi résztvevő felé.
Amit érdemes a felhívásba beírni, még ha nem is kötelező
Az egyértelműségi követelményt a KDB már bő évtizede rögzítette: a hiánypótlási felhívásnak konkrétan és nem többféleképpen értelmezhetően kell megjelölnie, hogy melyik dokumentumra vagy tartalmi elemre vonatkozik a hiány (D.81/12/2013). A homályos felhívás önmagában is jogorvoslati kockázat.
A megfelelő határidőre a Kbt. 71. § (2) nem ad tartalmi mércét. A gyakorlatban a pótolandó dokumentum jellege, a felhívás terjedelme és a bírálati ütemterv adja együtt. Aláírási címpéldány pótlására néhány munkanap arányos, egy külföldi hatósági kivonatra ugyanez nem.
A Kbt. 69. § (a részvételi feltételek és igazolások köre) a leggyakrabban hivatkozott szekció a KDB-döntésekben, az érdemi ügyek 14,8%-ában. Éppen erre irányul a legtöbb hiánypótlási felhívás, és az ebben a szekcióban indított jogorvoslatokban a kérelmező az érdemi ügyek 73,3%-ában nyer. Az elmulasztott hiánypótlási kötelezettség statisztikailag közel háromnegyed eséllyel vezet ajánlatkérőnek kedvezőtlen KDB-döntéshez.
Egy jó hiánypótlási felhívás elemei
-
Konkrét dokumentum-megjelölés
A felhívás pontosan nevezze meg, melyik dokumentumra, nyilatkozatra vagy igazolásra vonatkozik a hiány. „Az ajánlata hiányos” szintű megfogalmazás megbukik a D.81/12/2013 mércén.
-
A pótlás módjának megadása
Aláírt eredeti, dátumozott új nyilatkozat, hatósági kivonat, hiteles fordítás. Az ajánlattevőnek ne kelljen kitalálnia.
-
Jogszabályi horgony megjelölése
Rögzítse a felhívás, hogy a hiánypótlás a Kbt. 71. § mely bekezdésén és a 424/2017. Korm. rendelet mely §-án alapul. A későbbi jogorvoslatban Önt is védi.
-
Arányos határidő
A dokumentum jellegéhez mérten. A rutinból alkalmazott „5 munkanap” aláírási címpéldányra rendben, külföldi hatósági kivonatra nem.
-
Rövid indoklás
Miért merült fel a hiány (például „a benyújtott aláírási címpéldány kelte 2024. január, a 60 napos érvényességi kör lejárt”). Az indoklás az eljárás dokumentálásának része.
-
Kézbesítési rend
EKR-en keresztül, a 424/2017. Korm. rendelet szerint, közvetlenül az érintett ajánlattevőnek címezve, nem generikus üzenetként.
-
Egyidejű tájékoztatás a többi résztvevőnek
A felhívás tartalmi minimumának része, nem opcionális formaság.
A bírálati kontroll folyamatos szakmai támogatásához a Sugallat ajánlatkérői tanácsadása a felhívás megszövegezésétől a bírálati jegyzőkönyv KDB előtti védhetőségéig kíséri az eljárást.
Tipikus hibák és a fordított kockázat, amit senki nem tanít
- Homályos specifikáció
- Nem világos, mely dokumentum kötelező ajánlati elem és mely nem. Az ajánlattevő azt sem tudja pontosan, mit kell pótolnia, jóhiszemű hibázás esetén is bukhat (D.192/16/2019, szakember-dokumentáció hiánya).
- Egyenlőtlen alkalmazás
- Az egyik ajánlattevőnek engedélyezett hiánypótlás ugyanabban a tárgyban a másiknak nem. Sérti a Kbt. 2. § egyenlő bánásmód alapelvét, és önálló jogorvoslati alap (D.225/15/2019, teljes szakmai rész hiánya).
- Érdemi javítás blokkolása
- Az ajánlatkérő elutasítja a tartalom-tisztázást ott, ahol a Kbt. 71. § keretei között elfogadható volna. A D.325/12/2019 döntés a jótállási idő 48-ról 36 hónapra módosításának ügyében éppen ezt az arányosság-vesztést büntette.
- Rendszerbeli feltöltési hibák jogszerűtlen szankcionálása
- Az EKR-rendszerbeli, nem az ajánlattevő szándékából eredő hiba nem lehet érvénytelenítési alap, ha a hiánypótlás keretei között orvosolható (D.98/16/2019, kétlépcsős eljárásban rossz szakaszba feltöltött dokumentum).
A negyedik gyakorlati kockázat inverz természetű: a „nem elrendelt hiánypótlás” önmagában is jogorvoslati alap. Ha pótolható hiány mellett elmegy és eleve érvényteleníti az ajánlatot, a mulasztott felhívás a Kbt. 71. § (1) szerinti kötelezettség megsértése. A gyakorlati konzekvencia: vitatható pótolhatóság esetén rendelje el a felhívást, és inkább a teljesítéskori magatartást bírálja el, mint eleve érvénytelenítsen. A védhető álláspont az „elrendeltem, nem teljesített”, nem a „nem is elrendeltem”. Ha a bírálati kontroll gyakorlati szakmai támogatást igényel, a Sugallat ajánlatkérői közbeszerzési szolgáltatása pontosan ezen a metszéspontban dolgozik.
Ajánlattevőként: hogyan reagáljunk a beérkezett felhívásra?
A hiánypótlási felhívás megérkezik. Mit csinál most? A gyakorlatban a felhívás rövid, néhány munkanapos határidőt szab, és a bevált tanácsadói reflex a telefonos egyeztetés e-mail helyett. Egyszerre két rétegre kell figyelnie: a felhívás tartalmi követelményére és az eredeti közbeszerzési dokumentumokra. Ha a felhívást önmagában olvassa, az összefüggést elveszíti, és ezzel az esélyt is.
Fekete-fehér játszma, második esély nélkül
A hiánypótlás kimenete fekete-fehér. Ha az ajánlat a hiánypótlással együtt sem felel meg, érvénytelen lesz. Ugyanarra a hiányra második felhívás nem indítható (lásd az „Egy hiány, egy hiánypótlás” szakaszt). A Kbt. 71. § (10) szerinti késett vagy elmaradt teljesítés esetén az eredeti ajánlat lesz a bírálat alapja. Tehát a válaszadás minősége és az azt megelőző értelmezés együtt dönt. A hiánypótlás nem iteratív egyeztetés az ajánlatkérővel: egy hiányra egy válasz. Aki a felhívás tartalmi értelmezésében bizonytalan, a válaszadás előtt egyeztet szakértővel, nem utólag.
A sikeres hiánypótlás lépései
A felhívás megérkezése után az első fél óra értékesebb, mint a következő két nap: itt dől el, hogy a válasz az eredeti ajánlat kontextusában marad-e, vagy a Kbt. 71. § (8) tilalmi körbe csúszik. A gyakorlati bukás jellemzően nem a válasz tartalmán múlik, hanem a sorrenden. Aki rögtön a válasz megírásába kezd, mielőtt az eredeti dokumentumokat visszakereste, jó eséllyel eltér attól, amit korábban vállalt, és a hiánypótlás a Kbt. 71. § (8) tilalmába ütközik. A sorrend nem stílus-kérdés, hanem érvényességi kérdés: a helyes első lépés az eredeti ajánlat visszaolvasása, nem a válasz fogalmazása.
-
Felhívás átfutása
Mit kér az ajánlatkérő, milyen jogszabályi horgonyra hivatkozik, mi a határidő és a benyújtás módja. Homályos felhívásnál a D.81/12/2013 mérce alapján érdemes írásban visszakérdezni.
-
Eredeti dokumentumok visszakeresése
A hiánypótlás a benyújtott ajánlat kontextusában értelmezendő, nem önmagában. A korábbi vállalás kötelező kiindulópont, a válasz nem térhet el attól.
-
Határidő-elemzés
A felhívásbeli határidő tényleges munkanapokat jelent-e, és megfér-e benne a külföldi hatósági ügyintézés. Ha nem, hosszabbítás kérése a Kbt. 71. § (2) arányossága alapján.
-
Benyújtás módja
A 424/2017. Korm. rendelet 11. §-a szerint EKR-en keresztül, azon a csatornán, amelyet a felhívás megjelöl. Külső e-mail nem helyettesíti.
Egy konkrét hiánypótlási helyzet elbírálásához az ajánlattevői tanácsadás a felhívás értelmezését, a válasz sorrendjét és a benyújtási formát nézi át együtt.
Hiánypótlási felhívás jött? Vagy Önnek kellene kiadnia egyet?
Egy konkrét helyzetben a Kbt. 71. § lépései és a KDB-gyakorlat együtt ritkán egyértelműek. Nézzük át együtt a felhívás tartalmát vagy a válaszadási sorrendet, hogy a határidőn belül a helyes lépés kerüljön az EKR-be.
Önkéntes hiánypótlás: stratégiai eszköz vagy csapda?
Az önkéntes hiánypótlást a Kbt. 71. § (5) rögzíti: bármely másik résztvevő számára nyitva álló hiánypótlási határidő alatt az ajánlattevő külön felhívás nélkül is orvosolhat olyan hiányosságokat, amelyekre az ajánlatkérő nem hívott fel. Papíron rugalmas eszköz, a gyakorlatban több oldalról szűkített.
Az első korlát: korábban elmulasztott hiánypótlási felhívás önkéntes úton nem pótolható. Az intézmény keretei szűkek, mert az abszolút tilalmi körben tárgyalt Kbt. 71. § (8) az önkéntes hiánypótlásra is teljes erővel érvényesül. Így az eszköz csak nem jelentős, egyedi részletkérdés javítására használható. Termékdefinícióra vagy műszaki paraméterre kiható önkéntes módosítás jellemzően túllépi az önkéntes hiánypótlás kereteit.
Miért kell az ajánlatkérőnek fokozottan gondosnak lennie?
A KH útmutató 2025.05.29-i módosítása új követelményként vezette be az ajánlatkérő „fokozott gondosságát” az önkéntes hiánypótlás elbírálásakor. Dokumentálni kell, ha az önkéntes módosítás érdemben megváltoztatná az ajánlatot vagy a Kbt. 2. § alapelveit sértené, és szigorúan a hiánypótlási korlátok szerint kell értékelni. A követelmény dokumentálási teherrel jár, és a bírálati jegyzőkönyv része.
| Helyzet | Értékelés |
|---|---|
| Formai hiba (kelt-hiba, aláírási forma-hiba) orvoslása másik ajánlattevő nyitva álló határideje alatt | Megérheti, ha a hiba a Kbt. 71. § (8) korlátain belül van (részletkérdés, nem ranghatás-érintő) |
| Elmulasztott hiánypótlási felhívás utólagos pótlása | Csapda: erre nem használható. A Kbt. 71. § (10) szerint az eredeti ajánlat lesz a bírálat alapja |
| Ajánlati tartalom érdemi módosítása (műszaki paraméter, vállalt teljesítési idő) | Csapda: túllépi a Kbt. 71. § (8) korlátait, az ajánlatkérőnek el kell utasítania |
| Értékelésre kerülő részár, teljes ajánlati ár módosítása | Csapda: abszolút tilalom, akár önkéntes, akár felhívásra tett hiánypótlásról van szó |
| Rangsor-érintő módosítás (az ajánlattevő megelőzné az előtte álló versenytársat) | Csapda: a Kbt. 71. § (8) rangsor-tilalma az önkéntes hiánypótlásra is érvényes |
Mikor javasolt az önkéntes hiánypótlás, és mikor csapda?
Az önkéntes hiánypótlás szűk, formai-részletkérdésekre méretezett eszköz. Aki érdemi ajánlati módosítást próbál rajta átvinni, kettős kockázatot vállal: az ajánlatkérő a fokozott gondosság alapján elutasítja, a Kbt. 2. § alapelveit sértő magatartás pedig önálló jogorvoslati alap. A csapda többnyire nem a benyújtáskor pattan, hanem az elbírálásban: elveszíti a formai korrekció lehetőségét is, mert az önkéntes módosítást tartalmazó verzió már rögzített.
Mit szabad megváltoztatni a hiánypótlás alatt?
A hiánypótlás szereplő-oldali dimenziója a Kbt. 71. § három bekezdésén fut: a (4) az új kapacitást biztosító szervezet vagy alvállalkozó bevonását, a (6) az újabb hiánypótlási kör korlátait, a (9) az értékelésre bemutatott szakember cseréjét szabályozza. A három együtt olvasva erősen egymásra épül, és 2024 novembere óta az építőipari beszerzésekben egy külön kivétel is beékelődik.
Új kapacitást biztosító szervezet vagy alvállalkozó a Kbt. 71. § (4) alapján csak akkor vonható be, ha az eredetileg megjelölt szervezet a Kbt. 62. § (1), vagy előírás esetén a 63. § szerinti kizáró ok hatálya alatt áll, és a (6) az újabb hiánypótlási körre külön korlátot állíthat. A kapcsolódó kizáró-ok háttérért a Sugallat kizáró okok és öntisztázás cikke ad részletes vezetést.
| Bekezdés | Mit szabályoz | Kulcsfeltétel |
|---|---|---|
| Kbt. 71. § (4) | Új kapacitást biztosító szervezet vagy alvállalkozó bevonása | Az eredetileg megjelölt szervezet a Kbt. 62. § (1) vagy a 63. § szerinti kizáró ok hatálya alatt áll |
| Kbt. 71. § (6) | Újabb hiánypótlási kör elrendelésének korlátai | Csak új, első körben nem látott hiányra irányulhat. Állami építési beruházásban a korlátozás 2024.11.22-től nem alkalmazható |
| Kbt. 71. § (9) | Értékelésre bemutatott szakember cseréje | Az eredeti szakember a Kbt. 62. § (1) szerinti kizáró ok hatálya alá esik, vagy a csere az alkalmassági követelmények teljesítéséhez szükséges |
Miért kap az építőipar külön kivételt?
Az építőipar a legmagasabb kérelmezői sikerrátájú szektor az érdemi döntéssel záruló ügyekben: 84,6% (165/195), 8,3 százalékponttal a 73,3%-os átlag felett. Ez a szektorális kockázati profil áll a kivétel mögött, amely az új gazdasági szereplő bevonását szélesebb körben teszi lehetővé.
Mikor engedi meg a Kbt. a szakembercserét?
A szakembercsere a Kbt. 71. § (9) alapján szűkre szabott jogintézmény. Hiánypótlás keretében a szakember csak akkor cserélhető, ha az eredeti a Kbt. 62. § (1) szerinti kizáró ok hatálya alá esik, vagy a csere az alkalmassági követelmények teljesítéséhez szükséges. A helyettesítő szakembernek legalább egyenértékűnek kell lennie minden releváns dimenzióban, a magasabb kvalifikáció pedig az értékelési pontszámot nem növelheti.
Mi változott az utóbbi két évben?
A hiánypótlás szabályrendszere 2024 novembere óta három módosítási mérföldkövet kapott. A Google-találatok között még mindig felbukkannak 2024. november előtti magyarázatok, amelyek egyes pontokon már nem tükrözik a hatályos gyakorlatot. Az alábbi kronológia csak a hiánypótlásra vetülő pontokat emeli ki.
| Dátum | Módosító útmutató | Mit érint | Gyakorlati hatás |
|---|---|---|---|
| 2024. november 22. | Két útmutató módosítása | Kbt. 71. § (6) korlátozás nem alkalmazható a 2023. évi LXIX. tv. hatálya alá tartozó közbeszerzésekben | Építőipari beszerzésekben új gazdasági szereplő bevonása szélesebb körben lehetséges |
| 2025. május 29. | Hiánypótlási útmutató-módosítás (a június 2-i öt-útmutatós csomag része) | Új Kbt. 71. § (9a) bekezdés: alátámasztható küszöbön még mindig legmagasabb pontszámra jogosult vállalások érvényben maradnak. Önkéntes hiánypótlás elbírálásához fokozott gondosság | Ajánlatkérőnek dokumentálási teher az önkéntes hiánypótlás elbírálásához, ajánlattevőnek szűkebb érvénytelenítési kör |
| 2025. október 7. | Alvállalkozói útmutató (AV = alvállalkozó) | Alvállalkozói bejelentés, nyilatkozat-tartalom, teljesítés-ellenőrzés eljárási kereteinek tisztázása | A bírálati láncon keresztül visszahat a hiánypótlásra |
Mit hoz az új (9a) bekezdés az érvénytelenítésbe?
A három módosítás közül a legfontosabb új rendelkezés az ajánlattevő számára a Kbt. 71. § (9a) bekezdés. A 2025. május 29-i útmutató szerint: ha az ajánlattevő a felolvasólapon nagyobb vállalást tett, mint amit dokumentumaival alá tud támasztani, de az alátámasztott érték is eléri az adott értékelési szempontra megajánlható legmagasabb pontszám küszöbét, az ajánlat érvényes marad. A pontszám az alátámasztott értéken alapul, nem az eltúlzott vállaláson.
A rendelkezés a korábbi, mereven érvénytelenítő gyakorlatot lazítja ott, ahol a túlvállalás nem jelent tényleges versenyhátrány-előnyt más ajánlattevőkkel szemben. Arányosabb bírálati kimenetet ad, de nem menti a felolvasólap és a mögöttes dokumentum közötti eltérést, ha az alátámasztott érték a küszöb alá esik.
Öt KDB-döntés a hiánypótlásról
A friss KDB-döntések rétege az útmutató-módosítások mellett a másik támpont. A cikkben elszórva hivatkozott öt döntést itt egy helyen összegyűjtve:
- D.428/16/2021: az ajánlatba maga az ajánlattevő által csatolt igazolások jogi fikciója, részleges csatolás mellett a hiánypótlás körének szűkítése (részletesen az „Egy hiány, egy hiánypótlás” szakaszban).
- D.455/2023: a kettős hiánypótlás tilalmának megerősítése (lásd az „Egy hiány, egy hiánypótlás” szakaszt).
- D.811/15/2024: „nulla forintos” megajánlások érvénytelenítésének kereteit szigorító újabb döntés a Kbt. 71. § (8) tükrében (lásd a „0 Ft” esetnél).
- D.20/21/2021: átalánydíjas szerződések esetén a „0 Ft” költségsor tisztázási kötelezettsége az érvénytelenítés előtt (lásd a „0 Ft” esetnél).
- D.81/12/2013: a hiánypótlási felhívás egyértelműségi mércéje, több mint egy évtizede irányadó és a friss útmutató-módosítások után is az maradt (részletek a felhívás tartalmi minimumát tárgyaló szakaszban).
Hogyan hat vissza az alvállalkozói útmutató a hiánypótlásra?
A 2025. október 7-én elfogadott alvállalkozói útmutató nem közvetlenül a hiánypótlásról szól, de a bírálati láncon keresztül visszahat rá. Az alvállalkozói bejelentés, a nyilatkozat-tartalom és a teljesítés-ellenőrzés eljárási kereteit tisztázza, és ezzel a Kbt. 71. § (4) és (6) alkalmazását is egyértelműsíti az új gazdasági szereplő bevonásánál. A gyakorlati konzekvencia: az alvállalkozói dokumentáció hiánypótlása során a bírálóbizottságnak együtt kell olvasnia az alvállalkozói útmutatót a hiánypótlási útmutatóval.
Mit érdemes 2026-ra magával vinni?
A 2024. november és 2025. október közti tizenegy hónap alatt a hiánypótlás jogintézménye kétirányú finomhangolást kapott: szűkült ott, ahol az arányosság-vesztést kellett büntetni, és tágult ott, ahol az érvénytelenítés túlzottnak bizonyult. A meta-szint tehát nem szigorítás vagy lazítás, hanem az arányosság mércéjének finomabb kalibrálása.
Aki 2024 előtti rutinból dolgozik, ma két irányban is téved. Ajánlatkérői oldalon a homályos felhívás és a mulasztott hiánypótlás egyaránt jogorvoslati kockázat. Ajánlattevői oldalon a felhívás első fél órája dönti el, érvényes vagy érvénytelen lesz-e az ajánlat. A KDB a friss útmutatókat és a mögöttes határozatokat együtt olvassa, a bírálóbizottságnak is így kell.
Gyakori kérdések a hiánypótlási felhívásról
- Alkalmazható-e a hiánypótlás, ha az igazolást egyáltalán nem nyújtotta be?
- Nem. A jog éles határt húz a hiányos benyújtás (pótolható) és a teljes hiány (nem pótolható) között. Ha az ajánlattevő a Kbt. 69. § (4) szerinti igazolást egyáltalán nem nyújtja be, az teljes hiány, ami automatikus érvénytelenséghez vezet. Hiba és hiány pótolható, a teljes hiányosság nem: ez az egyszerű háromlépcsős distinkció adja a Kbt. 71. § (8) alkalmazási körét.
- Hányszor lehet hiánypótolni ugyanazt a hiányt?
- Egyszer. A D.455/2023 rögzíti: egy adott hiányra hiánypótlás csak egyszer irányulhat, újabb kör csak akkor indítható, ha az első hiánypótlás nyomán új, első körben nem látott hiányosság merül fel. Részletek az „Egy hiány, egy hiánypótlás” szakaszban.
- Meddig lehet önkéntesen hiánypótolni?
- Bármely másik résztvevő számára nyitva álló hiánypótlási vagy felvilágosításkérési határidő alatt (Kbt. 71. § (5)). Ha egyetlen másik ajánlattevő számára sem áll nyitva ilyen határidő, önkéntes hiánypótlás nem indítható, és elmulasztott hiánypótlási válaszra utólag akkor sem használható. Bővebben az önkéntes hiánypótlásról szóló szakaszban.
- Kicserélhető-e a szakember hiánypótlással?
- Csak szűk körben. A Kbt. 71. § (9) alapján a szakembercsere akkor lehetséges, ha az eredeti szakember a Kbt. 62. § (1) szerinti kizáró ok alá esik, vagy a csere az alkalmassági követelmények teljesítéséhez szükséges. Alátámasztás-hiányos értékelési vállalás utólagos megmentésére nem használható. Részletek a szakembercsere-alszakaszban.
- Mikor érvénytelen az ajánlat hiánypótlás után?
- Akkor, ha az ajánlat a hiánypótlással együtt sem felel meg a követelményeknek. A Kbt. 71. § (10) szerinti nem-teljesítésnél viszont nincs automatikus érvénytelenség, a bírálat az eredeti ajánlat alapján folytatódik. A (9a) bekezdés enyhítést hoz: ha a vállalás alátámasztott értéke eléri az adott értékelési szempontra megajánlható legmagasabb pontszám küszöbét, az ajánlat érvényes marad. Kifejtés a (9a) bekezdésről szóló alszakaszban.