Tartalom
- Mi a kizáró ok a közbeszerzésben?
- Melyek a kötelező kizáró okok betűpontjai?
- Hogyan kell igazolni a kizáró okok fenn nem állását?
- A kétszakaszos igazolási rend lépései
- EEKD-nyilatkozat
- Felszólítás a nyertesnek
- Tételes okirati igazolás
- Öt visszatérő hiba a bírálati szakaszban
- EEKD hiányos vagy formális kitöltése
- Kapacitást biztosító szervezet nyilatkozata elmarad
- Külföldi ajánlattevő nyilvántartási hiánya
- Régi büntetőítéletek időbeli korlátjának téves számolása
- Alvállalkozó utólagos bevonása után elmarad az újraellenőrzés
- Melyik nyilvántartásból mit igazolnak a bírálatban?
- Mi az öntisztázás a közbeszerzésben?
- Felülbírálhatja az ajánlatkérő az öntisztázási határozatot?
- Mi történik, ha eljárás közben áll be a kizáró ok?
- Mi az Integritás Hatóság kizártak nyilvántartása?
- Hogyan kell azonosítani a tényleges tulajdonost?
- Mikor zár ki a közbeszerzésből egy GVH-bírság?
Mi a kizáró ok a közbeszerzésben?
A kizáró ok az a jogszabályban megnevezett körülmény, amelynek fennállása esetén a gazdasági szereplő a közbeszerzési eljárásban nem vehet részt, ajánlata nem bírálható el érdemben. A katalógust a Kbt. 62. § és 63. § két külön blokkban rendezi, eltérő működési logikával.
Kötelező kizáró ok (Kbt. 62. §)
A törvény erejénél fogva hat. Az ajánlatkérőnek nem kell külön hivatkoznia rá a felhívásban, a gazdasági szereplőt minden eljárásban ellenőrizni kell. Ha a fennállás bizonyított, a kizárás nem mérlegelés kérdése.
Választható kizáró ok (Kbt. 63. §)
Kizárólag akkor alkalmazható, ha az ajánlatkérő a felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumokban erre kifejezetten hivatkozott. Bírálati szakaszban visszamenőleg már nem hozható fel, szerződéskötési szakaszban egyáltalán nem érvényesíthető.
A Kbt. 62-63. § szerinti kizáró okokat érdemes elkülöníteni a Kbt. további három kategóriájától: az alkalmassági feltételektől, az értékelési szempontoktól és a szerződéskötési feltételtől. A négy-kategóriás elhatárolást a KözbeszGuru ajánlattevői szemszögből is összefoglalja. Az EEKD helyes kitöltése áll vagy bukik ezen az elhatároláson. A hivatkozott Nagykommentár-rész 2021-es, a 2024. évi LXIV. törvénnyel elfogadott 2024. novemberi módosítást még nem tükrözi.
Melyek a kötelező kizáró okok betűpontjai?
A Kbt. 62. § (1) bekezdése betűpontokra bontva sorolja a kötelező kizáró okokat. A hatályos katalógusban a) aa)-ah) alpontok, valamint b)-o) betűpontok szerepelnek, a p) és q) 2021 óta kivezetve, egy új deforesztációs alpont 2025.12.30-tól hatályos.
| Betűpont | Tárgy |
|---|---|
| a) aa)-ah) | Meghatározott bűncselekmények (korrupció, költségvetési csalás, terrorizmus, bűnszervezetben elkövetés, emberkereskedelem, pénzmosás, adócsalás és a további a) alá vont bűncselekmény) miatti jogerős elítélés az elmúlt öt évben |
| b) | Egy évnél régebbi köztartozás (adó, vám, TB-járulék) |
| c) | Csődeljárás, felszámolás, végelszámolás, kényszertörlés alatt állás. A Kbt. 62. § (1a) bekezdés lehetővé teszi az ajánlatkérőnek, hogy a c) pont ellenére is bent hagyja az ajánlattevőt, ha az eljárás lezárását észszerűen biztosító intézkedéseket tett. |
| d) | Gazdasági tevékenységtől eltiltás jogerős határozata |
| e) | Bejegyzési kötelezettségének elmulasztása |
| f) | Munkaviszony-létesítéssel kapcsolatos jogsértés (bér, foglalkoztatás, munkavédelem) |
| g) alappont | Egy éven belül jogerős kizárás közbeszerzési eljárásból hamis adatszolgáltatás miatt |
| h) | Korábbi közbeszerzési vagy koncessziós szerződés súlyos szerződésszegése |
| i) | Törvényes képviselő vagy vezető tisztségviselő ellen a) alatti bűncselekmény miatt jogerős ítélet |
| j) | Etikai vagy szakmai megsértés jogerős határozattal megállapítva |
| k) ka)-kc) | Tényleges tulajdonos átláthatóság hiánya (offshore, azonosíthatatlan lánc, bizalmi vagyonkezelés a 2026.01.01-i kiterjesztés után is) |
| l) | Törvényben előírt tájékoztatási vagy nyilatkozattételi kötelezettség jogerős határozattal megállapított megsértése |
| m) | Hamis adat szolgáltatása vagy nyilatkozat a közbeszerzési eljárásban |
| n) | GVH jogerős bírságoló határozata versenyt korlátozó megállapodás miatt (kartelltilalom) |
| o) | Emberkereskedelem, kényszermunka jogerős bírósági megállapítása |
Hogyan kell igazolni a kizáró okok fenn nem állását?
Az igazolási rend kétszakaszos: előbb EEKD-nyilatkozat, majd (nyertes ajánlattevőnél) tételes okirati igazolás. A rendszer részleteit a Kbt. és a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet együtt szabályozza.
A kétszakaszos igazolási rend lépései
Három szakaszban zajlik: EEKD-nyilatkozat, felszólítás a nyertesnek, majd tételes igazolás. Az első bírálati körben az ajánlattevőnek nem kell 15-20 hatósági kivonatot csatolnia.
-
EEKD-nyilatkozat
A gazdasági szereplő az ajánlat vagy részvételi jelentkezés részeként az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentumot (EEKD, uniós jelöléssel ESPD) tölti ki, és nyilatkozik a Kbt. 62-63. § szerinti kizáró okok fenn nem állásáról. Ez az előzetes igazolási forma az első bírálati körhöz elég.
-
Felszólítás a nyertesnek
Az ajánlatkérő a bírálat végén, tipikusan az érvényes ajánlatok közül legkedvezőbbnek minősített ajánlattevőt hívja fel a tételes okirati igazolások benyújtására.
-
Tételes okirati igazolás
A felszólított ajánlattevő cégnyilvántartási kivonatot, NAV köztartozás-mentességi igazolást, bűnügyi nyilvántartási kivonatot a vezető tisztségviselőkről, GVH-nyilvántartási adatokat, tényleges tulajdonosi adatokat és a további releváns dokumentumokat csatolja. A magyar letelepedésű szereplőknél a KH Tanácsi útmutató forrástáblája adja meg, mit honnan.
Öt visszatérő hiba a bírálati szakaszban
A gyakorlatban öt hibaminta okozza a bírálati elakadások többségét. A 4. pont az elévülési idő félreértése, ami az utóbbi évek egyik legnehezebben javuló doktrinális pontja.
-
EEKD hiányos vagy formális kitöltése
Az EEKD-t az ajánlattevő formálisan tölti ki, a képviseleti jogosultság nincs igazolva, vagy a részletes válaszok helyett általános nyilatkozattal él. Bírálati elakadás a felszólítás pillanatában.
-
Kapacitást biztosító szervezet nyilatkozata elmarad
A kapacitást biztosító szervezet külön nyilatkozata a bírálat utolsó pillanatában hiányzik. A bírálat az érvénytelenség küszöbén torlódik meg.
-
Külföldi ajánlattevő nyilvántartási hiánya
A külföldi ajánlattevő magyarországi cégjegyzék-hiányát az ajánlatkérő nem tudja értelmezni, és nem a saját ország szerinti nyilvántartást fogadja el helyette. A KH Tanácsi útmutató kifejezetten kitér a külföldi szereplő igazolási módjaira.
-
Régi büntetőítéletek időbeli korlátjának téves számolása
A Kbt. 62. § (1) a) alpontja szerinti időbeli korlátot rosszul számolják. A törvény szövege a bűncselekmény elkövetésének elmúlt öt éven belüli jogerős bírósági ítéletben történő megállapításához köti a kizárást, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól a szereplő nem mentesült.
Kbt. 62. § (1) a) EUB C-124/17 Vossloh Laeis
-
Alvállalkozó utólagos bevonása után elmarad az újraellenőrzés
Új alvállalkozó bekerülése után a Kbt. szerinti kizáró-ok-vizsgálat kötelező, a szerződéskötési szakaszban is. Ha az újraellenőrzés elmarad, a hiba a szerződéskötési szakaszban derül ki.
EUB C-124/17 Vossloh Laeis
A kizáró ok fennálltát és annak maximális időtartamát a jogsértés megállapításához, nem az elkövetéshez kell kötni.
A magyar joggyakorlatban ez a jogerőre emelkedést jelenti. Az elkövetés dátuma számításbeli kiindulópont, de a kizárás időbeli hatálya a jogerőssé válástól számítódik.
Melyik nyilvántartásból mit igazolnak a bírálatban?
A bírálati munka jelentős része az, hogy a Kbt. 62. § egyes betűpontjaihoz melyik nyilvántartás ad választ. A magyarországi letelepedésű gazdasági szereplőkre a KH Tanácsi útmutató forrástáblát ad ehhez.
| Kizáró ok | Mit igazol | Forrás/nyilvántartás | Hol nézhető |
|---|---|---|---|
| a) aa)-ah): meghatározott bűncselekmények | Nincs jogerős elítélés a vezető tisztségviselővel szemben | Bűnügyi nyilvántartás, illetve a Kbt. 62. § (1) a) aa)-ah) tekintetében az Integritás Hatóság nyilvántartása | Bűnügyi Nyilvántartó Szerv kivonata, Integritás Hatóság közbeszerzésből kizártak nyilvántartása |
| b): köztartozás | Nincs egy évnél régebbi adó-, vám-, TB-tartozás | Adóhatósági (NAV) nyilvántartás | NAV köztartozásmentes adózói adatbázis vagy egyedi igazolás |
| c): csőd, felszámolás, végelszámolás | Nincs folyamatban ilyen eljárás | Cégnyilvántartás | Céginformációs Szolgálat, e-cegjegyzek |
| i): vezető tisztségviselő elleni ítélet | Vezető tisztségviselő büntetlen előéletű | Bűnügyi nyilvántartás | Erkölcsi bizonyítvány vagy a Kbt. 62. § (1) a) aa)-ah) tekintetében IH-nyilvántartás |
| k) ka)-kc): tényleges tulajdonos átláthatóság | Van azonosítható tényleges tulajdonos, nem érintett offshore-lánc | Pmt. szerinti tényleges tulajdonosi nyilvántartás | Tényleges tulajdonosi (afr.) nyilvántartás, cégiratok, saját nyilatkozat |
| n): versenyt korlátozó megállapodás | Nincs jogerős GVH bírságoló határozat kartell miatt | GVH-nyilvántartás | EKR-hez kapcsolt GVH-adatlekérdezés, GVH weboldala |
Az EKR számos ponton közvetlenül lekérdezi a fenti nyilvántartásokat, a bíráló ezért csak akkor kér külön okirati igazolást, ha az elektronikus lekérdezés nem elérhető. Az Integritás Hatóság 2026. augusztus 13-án élessé vált nyilvántartása kifejezetten az a) aa)-ah) rétegre ad EKR-integrált, gyors lekérdezést. A hirdetmény-feladási oldal külön közbeszerzési hirdetmények cikkében részletesen tárgyalt EKR-mechanikája ugyanabból a rendszerből olvassa a szereplő státuszát.
Mi az öntisztázás a közbeszerzésben?
Az öntisztázás a Kbt. 64. § (a koncessziós beszerzési eljárás esetén 188. §) szerinti megbízhatóság-megállapítás iránti kérelem. Ha egy szereplővel szemben a Kbt. 62. § szerinti kizáró ok fennáll, ezzel az eljárással kérhet visszatérést a közbeszerzési piacra.
A megbízhatóság-megállapítás három konjunktív feltétele
Három feltétel, amelynek együtt kell teljesülnie. Bármelyik hiánya a kérelem elutasítását vonja maga után.
-
Reparáció
A kárt szenvedett fél irányában megtett kártérítés vagy annak vállalása. A Hatóság konkrét, dokumentált kártérítést vagy jogilag kötőerős kártérítés-vállalást vár. Ha a kártérítés összegszerűsítése vagy a jogosult azonosítása nem sikerül, a feltétel nem teljesül.
-
Kooperáció
Aktív együttműködés a nyomozó hatóságokkal a jogsértéssel érintett tények tisztázásáért. A passzív magatartás önmagában nem elég. A Fővárosi Törvényszék 106.K.701.364/2023/16. sz. ítélete pontosan ezen a mércén bontja ki az elvárt mélységet.
-
Prevenció
Technikai, szervezeti és személyzeti intézkedések a jövőbeli jogsértések elkerülésére: belső ellenőrzés, whistleblower-mechanizmus, compliance officer kinevezése, alkalmazotti képzés, a jogsértésben érintett személyek szerepének felülvizsgálata. A Hatóság ezek konkrét, dokumentált, ellenőrizhető voltát értékeli.
A kérelem menete és ügyintézési határideje
A kérelmet bármely, kizáró ok hatálya alá kerülő gazdasági szereplő benyújthatja, a bizonyítékokat a kérelemmel együtt. A Kbt. külön kérelmezői benyújtási határidőt nem szab.
Mikor éri meg belefogni az öntisztázási kérelembe
Akkor éri meg, ha a kizáró ok fennállása véglegesnek tűnik és a közbeszerzési piaci jelenlét üzletileg lényeges. Két gyakorlati megfontolás miatt viszont érdemes átgondolni a belefogást.
-
Ha a kizáró ok időbeli hatálya rövid időn belül lejár
A Kbt. 62. § (1) a) esetében az öt év, más pontoknál a törvényben meghatározott időszak. A Hatóság több hónapos ügyintézése alatt gyakran maga a kizáró ok is megszűnik, mire a határozat megszületik.
-
Ha a reparációs feltétel nem teljesíthető
A három konjunktív feltétel közül a reparáció a legkeményebb. A kártérítés megfizetése vagy annak vállalása nélkül a Hatóság a kérelmet elutasítja, a kooperáció és prevenció önmagában nem viszi át.
Felülbírálhatja az ajánlatkérő az öntisztázási határozatot?
Nem hozhat érdemben ellentétes döntést. A jogerős megbízhatóság-megállapítási határozat a Közbeszerzési Hatóság aktusa, az ajánlatkérő főszabály szerint köteles elfogadni.
A mérce, amit a bírálóbizottság ténylegesen alkalmazhat, a Fővárosi Törvényszék 106.K.701.364/2023/16. sz. ítéletéből olvasható ki. A Közbeszerzési Hatóság a döntést 2023. szeptember 8-án tette közzé a hírrovatában. Az ítélet a Kbt. 188. § (2) b) pont szerinti aktív együttműködés (kooperáció) mércéjét formálta a Hatóság öntisztázási gyakorlata ellenében. Mivel a 188. § (2) és a Kbt. 64. § kooperáció-előírása szövegében párhuzamos, a bírósági érvelés a közbeszerzési eljárásra is analóg módon átvihető. Kúria-felülvizsgálati döntésről publikus jelzés jelen szerkesztésig nem áll rendelkezésre.
A magyar mérce EU-konform pályán marad. Az Európai Unió Bírósága két döntésben szigorította a mérlegelési kötelezettséget, ami a Hatóságtól érdemi mérlegelést kíván a benyújtott bizonyítékok és a jogsértésen túlmutató reparációs, kooperációs, preventív intézkedések körében.
Az EU-konform mérce doktrinális háttere
A Vert Marine (C-472/19) az öntisztázás elbírálásában a hatóság érdemi mérlegelését írja elő. Az RTS Infra (C-387/19) a megbízhatóság-megállapítás önálló elbírálásának követelményét és a tagállami eljárásjog hozzáigazítását követeli meg. A két ügy doktrinális leképezését az Ertesítő Plusz „Kizárás és öntisztázás az Európai Unió Bírósága legutóbbi ítéleteinek fényében" cikke vezeti végig.
Kizáró ok fenyegeti a beszerzést, vagy öntisztázás merült fel?
Egy konkrét helyzetben a kizáró okok és az öntisztázási kérelem lépései ritkán egyértelműek. Nézzük át együtt az eljárási helyzetet, és megmondjuk, mit érdemes tenni.
Mi történik, ha eljárás közben áll be a kizáró ok?
A kizáró ok nem csak a bírálati szakasz elején jelentkezhet. Előfordul, hogy az eljárás megindulása után, a bírálati vagy a szerződéskötési szakaszban áll be. A Wolters Kluwer Közbeszerzési Levelek 2023. decemberi elemzése „Kizáró ok a közbeszerzési eljárás alatt" címmel ezt a helyzetet tárgyalja.
Konzorcium vezető tagja esik ki
A vezető tag bírálati szakaszban beálló kizáró oka az ajánlat egészét veszélybe hozza, mert a konzorciumi ajánlattétel egy jogi egységként bírálandó. A többi tag módosított formában viheti tovább az ajánlatot, de csak a bírálati szakasz előtt és az ajánlatkérő elfogadásával.
Öntisztázás vezető tag oldalán
A vezető tag megbízhatóság-megállapítási kérelmet nyújthat be, ez viszont a Hatóság több hetes-hónapos ügyintézésével számol. Az eljárás időzítése ritkán fér bele.
Keretmegállapodásos teljesítés alatt
Keretmegállapodásos szerződés-teljesítés közben beálló kizáró ok esetén a versenyújranyitás módja szerződéses klauzulából olvasható ki. Már a keretmegállapodás kötésekor érdemes kizáró-ok-váltó rendelkezést szerepeltetni, ahogy a Kbt. 141. § szerinti szerződésmódosítás cikkünk is tárgyalja.
Alvállalkozó és kapacitást nyújtó szervezet oldalán ugyanez a logika érvényes. Alvállalkozó utólagos bevonása után a Kbt. szerinti újraellenőrzés kötelező, a szerződéskötési szakaszban is. Önálló publikus mélyfeldolgozás erről a részterületről nem érhető el. Ha egy konkrét ajánlatában ez a helyzet felmerül, a Sugallat ajánlattevői tanácsadása pontosan ezen a metszéspontban dolgozik.
Mi az Integritás Hatóság kizártak nyilvántartása?
2026. augusztus 13-án élessé vált a Kbt. 62. § (1) a) aa)-ah) alpontok szerinti bűncselekmények miatt jogerősen elítélt gazdasági szereplők nyilvántartása. Nyilvános, EKR-integrált, közvetlenül lekérdezhető.
2026. augusztus 13-án tette élessé az Integritás Hatóság a Kbt. 62. § (1) a) aa)-ah) alpontok szerinti bűncselekmények (korrupció, költségvetési csalás, terrorizmus, bűnszervezetben elkövetés, emberkereskedelem, pénzmosás, adócsalás és további a) alá vont bűncselekmény) miatt jogerősen elítélt gazdasági szereplők EKR-integrált nyilvántartását, a Portfolio 2026. augusztus 13-i tudósítása szerint.
A rendszer jogforrási hátterét az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény (Eufetv.) 28. § (1) és 30. § (1) bekezdése adja. A Kbt. 62. § a) pontjához fűződő igazolási rend módosítását a 427/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet vezette át. A közvetlen elérés az Integritás Hatóság közbeszerzésből kizártak nyilvántartása oldalán érhető el.
| Tartalmazza | Nem tartalmazza |
|---|---|
| A Kbt. 62. § (1) a) aa)-ah) szerinti bűncselekmények miatt jogerősen elítélt gazdasági szereplőket | A Kbt. 62. § további betűpontjai (b-o) szerinti kizáró okokat |
| Nyilvános, EKR-integrált lekérdezést a szereplő azonosításához | A Kbt. 63. § szerinti választható kizáró okokat |
| A vezető tisztségviselő elleni jogerős ítéletet közvetetten (a vezetőn keresztül a cégre gyakorolt kizáró hatást) | A NAV, GVH, cégjegyzék által lefedett kizáró okokat (ezek maradnak a régi forrásaikon) |
Hogyan kell azonosítani a tényleges tulajdonost?
A tényleges tulajdonos-vizsgálat a Kbt. 62. § (1) k) kb) alpontjának központi eleme. Négylépéses algoritmus: közvetlen tulajdonos, közvetett lánc, menedzsment-jogkör, végül 2026.01.01 óta bizalmi vagyonkezelés is. A Pmt. szerinti befolyás-küszöb 25 százalék.
-
Közvetlen tulajdonosok
Ki tart a szereplőben közvetlenül 25 százalék feletti befolyást (részesedés vagy szavazati jog)? Ha természetes személy, ő a tényleges tulajdonos.
-
Közvetett lánc
Ha jogi személy, tovább kell menni felfelé a láncon, amíg természetes személy 25 százalék feletti befolyása kimutatható. Külföldi tulajdonos-láncoknál a dokumentálás gyakran itt akad el.
-
Menedzsment-jogkör
Ha a láncon minden szinten 25 százalék alatt marad a részesedés, a menedzsment-jogkör alapú azonosítás lép be. A vezető tisztségviselő minőségében gyakorolt befolyás a tényleges tulajdonos jelölésének alapja.
-
Bizalmi vagyonkezelés (2026.01.01 óta)
A vagyonrendelő, a vagyonkezelő és a kedvezményezettek külön-külön azonosítandók. A dokumentáció alapja a bizalmi vagyonkezelési szerződés kivonata.
A gyakorlati-orientált magyarázatot a KözbeszGuru cikke a tényleges tulajdonos meghatározásáról holdinges és többszintű struktúrákra is kiterjeszti. Két elhatárolás különül el egymástól: a „tényleges tulajdonos nélküli" gazdasági szereplő (Pmt. szerint nem azonosítható) esetén a kizáró ok ténylegesen fennáll, a „tényleges tulajdonost meg nem jelölő" ajánlattevőnél viszont a nyilatkozat pótolható. Az elhatárolást az Ecovis bejegyzése a tényleges tulajdonos jelentőségéről vezeti végig.
A holdinges struktúrák két helyen szoktak elakadni. Dokumentálási dimenzió: a többszintű, külföldi tulajdonos-láncokon az azonosítás dokumentálása hiányzik, mert a Pmt. szerinti tényleges tulajdonos ott ér véget, ahol a 25 százalék feletti befolyás megszűnik. Jogszabály-újdonsági dimenzió: 2026. január 1-jétől a bizalmi vagyonkezelésre is kiterjed a vizsgálat, ami új dokumentum-típusokat (jellemzően a vagyonrendelő és a vagyonkezelő közötti szerződés-kivonatot) hoz be a bírálatba. A bírálóbizottság ezt a réteget gyakran még nem ismeri elég mélyen.
Mikor zár ki a közbeszerzésből egy GVH-bírság?
A Kbt. 62. § (1) n) pontja alapján a Gazdasági Versenyhivatal jogerős bírságoló határozata versenyt korlátozó megállapodás (kartell) miatt önálló, kötelező kizáró okot keletkeztet. Az ellenőrzés forrása az EKR-hez kapcsolódó GVH-nyilvántartás.
A Kbt. 62. § szerinti kötelező kizáró okok magától, a törvény erejénél fogva hatnak, minden közbeszerzési eljárásban ellenőrizni kell őket. A Kbt. 63. § szerinti választható kizáró okok csak akkor alkalmazhatók, ha az ajánlatkérő a felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumokban ezekre kifejezetten hivatkozott.
Az EEKD (Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum) a Kbt. és a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet szerint az első bírálati kör előzetes igazolási eszköze. Tételes okirati igazolásokat a legkedvezőbb ajánlattevőnek kell benyújtania az ajánlatkérő külön felszólítására, tipikusan a bírálat végén.
Reparáció (kártérítés vagy annak vállalása), kooperáció (aktív együttműködés a nyomozó hatóságokkal a jogsértéssel érintett tények tisztázásáért) és prevenció (technikai, szervezeti, személyzeti intézkedések a jövőbeli jogsértések elkerülésére). Mind a három feltételnek egyszerre kell teljesülnie, bármelyik hiánya a kérelem elutasítását vonja maga után.
A 2026. augusztus 13-án élessé vált nyilvántartás a Kbt. 62. § (1) a) aa)-ah) pontjai szerinti bűncselekmények (korrupció, költségvetési csalás, terrorizmus, bűnszervezetben elkövetés, emberkereskedelem, pénzmosás, adócsalás és a további a) alá vont bűncselekmény) miatt jogerősen elítélt gazdasági szereplőket rögzíti. Nyilvános, EKR-integrált lekérdezéssel, de nem váltja fel a Kbt. 62. § további betűpontjai szerinti saját ellenőrzést.