Vissza
Közbeszerzési kisokos

Önkormányzati közbeszerzés: Döntési hatáskörök, tipikus hibák és ellenőrzési kockázatok

Ki dönt egy önkormányzati közbeszerzésben, milyen szabályzatot kell a Kbt. 27. § szerint fenntartani, hol csúszik el a bíráló bizottság szakértelmi lefedettsége, és mikor éri meg tanácsadói keretszerződést kötni. Az öt visszatérő hibaminta és a négy ellenőrző szerv szerepe egy áttekintésben.

Szerző:

Közzétéve

16 perc olvasás

Tartalom
  1. Ki dönt egy önkormányzati közbeszerzésben: képviselő-testület, polgármester, jegyző?
    1. Képviselő-testület
    2. Polgármester
    3. Jegyző
    4. Bíráló bizottság
  2. Hogyan ruházható át a közbeszerzési hatáskör a polgármesterre?
    1. Az átruházott hatáskör pontos megjelölése
    2. A hatáskör címzettje
    3. Az értékhatár- és tárgyi korlátok
    4. A visszavonhatóság kimondása
  3. Milyen közbeszerzési szabályzatot kell fenntartania az önkormányzatnak?
    1. Kötelező tartalmi elemek a Kbt. 27. § (1) szerint
    2. Felelősségi rend
    3. Eljárásba bevont személyek felelősségi köre
    4. Dokumentálási rend
    5. A három szabályzat-típus: általános, eseti, kiegészítő
    6. Általános
    7. Eseti
    8. Kiegészítő
  4. Mit vizsgál a bíráló bizottság önkormányzati eljárásban?
    1. Közbeszerzési szakértelem
    2. Jogi szakértelem
    3. Pénzügyi szakértelem
    4. Tárgy szerinti szakértelem
  5. Melyek a leggyakoribb önkormányzati közbeszerzési hibaminták?
    1. Hiányzó vagy elavult közbeszerzési szabályzat
    2. Részekre bontás keretmegállapodásoknál
    3. Rosszul meghatározott becsült érték
    4. Összeférhetetlenség kezelése
    5. Kbt. 115. § szerinti körforgásos ajánlattevő-választás
  6. Mikor éri meg külső közbeszerzési tanácsadót bevonni?
    1. A tanácsadó bevonása három helyzetben térül meg
    2. Kis-önkormányzat évi 1-3 közbeszerzéssel
    3. Uniós támogatásból megvalósuló projekt
    4. Jogorvoslati kockázattal érintett vagy komplex tárgyú beszerzés
  7. Ki ellenőrzi az önkormányzati közbeszerzési eljárásokat?
    1. Közbeszerzési Hatóság
    2. Állami Számvevőszék
    3. EUTAF (Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság)
    4. NFK (Nemzeti Fejlesztési Központ)
  8. Mit kell másképp csinálnia egy kis-önkormányzatnak?
    1. Szabályzat típusa
    2. Tanácsadó bevonás gazdasági logikája
    3. Belső kontroll-minimum ÁSZ szemüvegből
  9. Mit ír elő az uniós támogatásból megvalósuló közbeszerzés?
  10. Gyakran ismételt kérdések
    1. Kell-e minden önkormányzatnak közbeszerzési szabályzata?
    2. Ki hoz eljárást lezáró döntést az önkormányzati közbeszerzésben?
    3. Mikor kötelező FAKSZ-t bevonni önkormányzati közbeszerzésbe?
    4. Milyen hibaminta miatt szokott elmarasztalni a Döntőbizottság önkormányzatot?
    5. Ki ellenőrzi utólag az önkormányzati közbeszerzést?

Ki dönt egy önkormányzati közbeszerzésben: képviselő-testület, polgármester, jegyző?

Az eljárást lezáró döntést fő szabály szerint a képviselő-testület hozza meg, mert az önkormányzat mint ajánlatkérő nevében a testület jár el. A képviselő-testület a Mötv. 41. § (4) bekezdése alapján hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőre vagy a társulására ruházhatja át, e hatáskörre utasítást adhat, illetve azt vissza is vonhatja. Négy szereplő között oszlik meg a felelősség, mindegyik jogosultsága és mozgástere külön dokumentálandó a közbeszerzési szabályzatban.

Kbt. 27. § (1) Mötv. 41. § (4)

Képviselő-testület

Fő szabály szerint az eljárás megindításáról, az eljárási forma megválasztásáról és az eljárást lezáró döntésről a képviselő-testület dönt. A Jogászvilág Gerse Márton mintegy 25 önkormányzati szabályzatot áttekintő 2023-as elemzése szerint minél kisebb egy település, annál több döntés kerül testületi szintre, és jelentős szórással találkozni a hatáskör-átruházás megoldásaiban.

Polgármester

Átruházott hatáskörben jár el, jellemzően a testület által meghatározott értékhatár alatt vagy előre nevesített beszerzési tárgyakban. Kötelezettségvállalási jogköre a költségvetési rend és a szabályzat együttes olvasatában értelmezendő.

Jegyző

Törvényességi ellenjegyzést végez, koordinálja az előkészítést, felel a dokumentálási rend fenntartásáért. A szabályzat naprakészen tartása és a belső ellenőrzési nyomvonal biztosítása jegyzői kötelezettség.

Bíráló bizottság

Az ajánlatokat a Kbt. 27. § (4) alapján legalább háromtagú, együttesen közbeszerzési, jogi, pénzügyi és tárgy szerinti szakértelemmel rendelkező bizottság bírálja el. Írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít a döntéshozó részére.

Kerületi példa: Budapest XV. beszerzési szabályzat

A Budapest XV. kerületi Önkormányzat 4/2024. (XII. 18.) beszerzési szabályzata mutatja, hogyan lehet egy nagyobb kerületi ajánlatkérőnél az értékhatárküszöbökhöz kötött hatáskör-átruházást és a bíráló bizottsági összetételt egyetlen belső normában rendezni.

Hogyan ruházható át a közbeszerzési hatáskör a polgármesterre?

A képviselő-testület a Mötv. 41. § (4) alapján közbeszerzési hatásköreit írásbeli testületi határozattal ruházhatja át. Az átruházás történhet általánosan (a közbeszerzési szabályzatban rögzítve minden eljárási típusra) vagy eseti jelleggel (egy konkrét eljárásra vonatkozó határozattal). Tipikusan a hatáskör-átruházás értékhatárküszöbhöz kötött, és a testület a küszöb feletti értékű beszerzéseknél magánál tartja az eljárást lezáró döntést.

Mötv. 41. § (4) Kbt. 98. §

  1. Az átruházott hatáskör pontos megjelölése

    Az eljárási típus, a döntés jellege (eljárás megindítása, lezárása, közbenső döntés) és a hatáskör pontos tárgya legyen egyértelmű.

  2. A hatáskör címzettje

    Polgármester, jegyző vagy bizottság. Több címzett esetén a hatáskör-részek elhatárolása is a határozatban rendezendő.

  3. Az értékhatár- és tárgyi korlátok

    Milyen becsült értékű vagy milyen tárgyú beszerzésekre terjed ki a delegáció, és melyeket tart magánál a testület.

  4. A visszavonhatóság kimondása

    A visszavonhatóság a Mötv. szövegéből fakad, de a szabályzatban is érdemes megismételni, hogy a testület egyértelmű eljárásrendben tudjon a jövőben visszavonni egy delegációt.

Kis-önkormányzati minta: Újrónafő 2025-ös szabályzata

Az Újrónafő Község 2025-ös beszerzési szabályzata mutatja, hogy egy évi 1-3 közbeszerzést lebonyolító község is dokumentálhatja tisztán a hatáskör-átruházás rendjét.

Milyen közbeszerzési szabályzatot kell fenntartania az önkormányzatnak?

Minden ajánlatkérőnek kell közbeszerzési szabályzattal rendelkeznie. A szabályzat lehet általános, eseti, vagy általánost eseti jelleggel kiegészítő. A kötelező tartalmi elemeket és a szabályzat-típusok közötti választást a Kbt. 27. § (1) és a Közbeszerzési Hatóság Tanácsa 2025. május 29-i előkészítési útmutatója együtt rendezi.

Kbt. 27. § (1)

Kötelező tartalmi elemek a Kbt. 27. § (1) szerint

  1. Felelősségi rend

    Ki felel a közbeszerzési eljárás előkészítéséért, lefolytatásáért és belső ellenőrzéséért. A döntéshozatali szintek és a helyettesítési rend rögzítendő.

  2. Eljárásba bevont személyek felelősségi köre

    A bíráló bizottság tagjai, a szakmai támogatók és a külső tanácsadók pontos szerepe és jogköre kerül meghatározásra.

  3. Dokumentálási rend

    Milyen dokumentumokat kell az eljárás minden szakaszában készíteni, hol őrzendők, és hogyan biztosítja az ajánlatkérő az utólagos rekonstruálhatóságot.

A három szabályzat-típus: általános, eseti, kiegészítő

Általános

Az önkormányzat összes tervezett közbeszerzésére előre meghatározza a felelősségi rendet, a döntéshozatali szinteket, a bíráló bizottsági összetételt és a dokumentálást. Állandó közbeszerzési tevékenységet folytató ajánlatkérőnek (megyei jogú város, nagyobb járási vagy kerületi önkormányzat) preferált forma.

Eseti

Egyetlen konkrét eljárásra vonatkozik, és az adott eljárás megindítása előtt kerül elfogadásra. Kis-önkormányzatnak alkalmas, amelynek évente csak 1-3 közbeszerzése van, és az általános szabályzat aránytalan adminisztratív terhet jelentene.

Kiegészítő

Az általános szabályzatot egy konkrét eljárás sajátosságaira szabja. Tipikus alkalmazás uniós támogatásból megvalósuló projekt közbeszerzésénél, ahol a támogatási szerződés külön eljárási elemeket ír elő.

Az önkormányzati költségvetési szervek beszerzéseire a Közbeszerzések Tanácsa külön módosított útmutatót adott ki a helyi önkormányzati költségvetési szervek beszerzéseiről, amely a döntéshozatali szintet, a kötelezettségvállalást és a belső eljárásrendet érinti.

Mit vizsgál a bíráló bizottság önkormányzati eljárásban?

A bíráló bizottság az ajánlatokat érdemben bírálja el és döntési javaslatot fogalmaz meg.

Kbt. 27. § (4)

Közbeszerzési szakértelem

A Kbt., a végrehajtási rendeletek és az EKR-eljárásrend ismerete. Jellemzően a közbeszerzési referens vagy a bevont külső tanácsadó viszi be a bizottságba.

Jogi szakértelem

A jogszabály-értelmezés, a szerződéses klauzulák és az összeférhetetlenségi tényállások átlátása. A jegyző vagy az önkormányzati jogtanácsos jellemzően ezt a szerepet vállalja.

Pénzügyi szakértelem

A becsült érték, a fedezet és a szerződéses ellenérték-számítás ismerete. Rendszerint a pénzügyi vezető vagy a költségvetésért felelős dolgozó.

Tárgy szerinti szakértelem

A beszerzési tárgy műszaki, szolgáltatási vagy építőipari sajátosságainak ismerete. Ez az a szerep, amelyet a Kbt. 27. § (4) szerint eseti kinevezéssel is le lehet fedni.

Az önkormányzati gyakorlatban a bizottság két formában áll fel: állandó testületként (a szabályzatban előre nevesítve) vagy eseti kinevezéssel, eljárásonként. Mindkét megoldás megengedett, de az összeférhetetlenség-nyilatkozat és az írásbeli szakvélemény minden esetben kötelező. Az összeférhetetlenség kezelésének kereteit a Közbeszerzési Hatóság 2024. május 9-i összeférhetetlenségi útmutatója foglalja össze.

Melyek a leggyakoribb önkormányzati közbeszerzési hibaminták?

Öt hibatípus fedi le a jogorvoslati kockázat többségét, a szabályzat-hiánytól a körforgásos meghívási körig. A hibaminták forrása a Döntőbizottság esetjoga, az Állami Számvevőszék jelentései és a Közbeszerzési Hatóság gyakorlata.

A Sugallat 2022-2026 közötti KDB-döntéselemzése (3113 határozat) alapján az érdemi döntéssel záruló KDB-ügyek 73,3%-ában a kérelmező nyer. Vagyis ha az alábbi hibaminták valamelyike miatt jogorvoslati eljárás indul, az önkormányzat közel háromnegyed eséllyel áll szemben egy neki kedvezőtlen KDB-döntéssel. Ez az arány mutatja a fejezetben tárgyalt öt hibaminta gyakorlati súlyát.

Hiányzó vagy elavult közbeszerzési szabályzat

A Kbt. 27. § (1) szerinti szabályzati kötelezettséget nem teljesíti az önkormányzat, vagy a szabályzat évek óta nem lett a hatályos jogi keretnek megfelelően felülvizsgálva. Az ÁSZ önkormányzati vizsgálatai mutatják a kockázat mértékét: a 21067-es jelentés 16 önkormányzati intézmény integritás- és belső kontrollrendszerét vizsgálta a 2019. évre vonatkozóan, és 7 intézménynél talált szabálytalanságokat.

Kbt. 27. § (1)

A Hugyag Község Önkormányzatát vizsgáló ÁSZ 25006 célvizsgálati jelentés 80,0%-os arányban rögzített késedelmes nyilvántartásba-vételt a kötelezettségvállalások előzetes rögzítésénél az ellenőrzött gazdasági eseményeknél. Ez a szabályzati és belső kontroll-hiány közvetlen mérőszáma.

Részekre bontás keretmegállapodásoknál

A Kbt. 19. § (2) tiltja a közbeszerzés részekre bontását, ha annak célja a törvényi eljárási rezsim megkerülése. Önkormányzati kontextusban a tipikus forma az, hogy több önkormányzat, önkormányzati költségvetési szerv vagy önkormányzati tulajdonú cég külön-külön szerződik ugyanarra a beszerzési tárgyra, kikerülve az egybeszámítást.

Kbt. 19. § (2)
Példatár: KH-Miniszterelnökség-EUTAF-MJVSZ részekre-bontási esetek

A KH-Miniszterelnökség-EUTAF-MJVSZ közös részekre-bontási példatár konkrét eseteket dolgoz fel erre a mintára, önkormányzati és intézményi kontextusból.

Rosszul meghatározott becsült érték

Összeférhetetlenség kezelése

A Kbt. 25. § az összeférhetetlenség eseteit széles körben szabályozza. Kiterjed a személyes, gazdasági és rokoni kötődésekre, és az előkészítésben korábban részt vevő szereplők bírálati közreműködésére is. Önkormányzati kontextusban a visszatérő minta a polgármester vagy képviselő önkormányzati tulajdonú céghez fűződő kettős szerepe, valamint az előkészítésbe (tervezés, költségvetés-készítés) korábban bevont szereplők jelenléte a bírálati szakaszban. Az összeférhetetlenség és a kizáró okok kapcsolatáról részletesebben a kizáró okok és igazolási rend a közbeszerzésben cikkben olvashat.

Kbt. 25. §
Öt év döntőbizottsági esetjog és a Kúria bírósági felülvizsgálati gyakorlata

Dr. Héder Ákos 2025-ös elemzése öt év döntőbizottsági esetjogát dolgozza fel erre a tárgykörre. A Kúria közleménye a bírósági felülvizsgálati gyakorlat konzisztens szigorát rögzíti.

Kbt. 115. § szerinti körforgásos ajánlattevő-választás

Kbt. 115. §
ÁSZ 2021-es verseny-elemzés a körforgásos meghívási körről

Az ÁSZ 2021. április 28-i verseny-elemzése a Kbt. 115. § szerinti eljárások meghívási körének koncentrációjáról és versenykorlátozó hatásáról ad átfogó képet.

A KDB-döntéselemzés érdemi ügyeiben az építőipari szektor 84,6%-os kérelmezői sikerrátája a legmagasabb (165/195), 8,3 százalékponttal az összesített 73,3%-os átlag felett. Ez a szektorális kockázati profil önkormányzati kontextusban is releváns, mert a Kbt. 115. § szerinti körforgásos ajánlattevő-választás pont az építési beruházás nemzeti értékhatár alatti fő eljárási formája. A meghívási kör versenyhatás-kockázata és a szektor magas elmarasztalási aránya együtt magyarázza, miért érdemes az önkormányzatnak a Kbt. 115. § szerinti eljárásoknál a meghívott gazdasági szereplők körét eljárásonként rotálnia.

Mikor éri meg külső közbeszerzési tanácsadót bevonni?

A külső tanácsadó bevonása jogszabályi kötelezettségből és gazdasági logikából egyaránt fakadhat. A jogszabályi keretet a Felelős Akkreditált Közbeszerzési Szaktanácsadó (FAKSZ) intézményéről a 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet adja meg, az utódrendszer keretét a 478/2023. (X. 31.) Korm. rendelet szerinti állami közbeszerzési szaktanácsadói (ÁKSZ) tevékenység szabja meg.

257/2018. Korm. r. 478/2023. Korm. r.

A tanácsadó bevonása három helyzetben térül meg

  1. Kis-önkormányzat évi 1-3 közbeszerzéssel

    Ahol saját belső szakértelem-fenntartás nem gazdaságos, a keretszerződéses tanácsadói bevonás a beszerzési naptárhoz kalibrálható éves díjazással.

  2. Uniós támogatásból megvalósuló projekt

    Ahol a projekt-oldali kockázat a támogatás visszakövetelését jelentheti. Az EUTAF utólagos szabályossági ellenőrzése az egész támogatási összegre kiterjedhet.

  3. Jogorvoslati kockázattal érintett vagy komplex tárgyú beszerzés

    Ahol a bírálati szakasz szakértelmi lefedettsége önerőből hiányos. Komplex műszaki tárgy vagy több szereplős keretmegállapodás jellemzően ebbe a kategóriába esik.

A tanácsadói keretszerződés jellemzően éves díjazású, adott számú eljárási csomagra vagy szabályzat-átnézésre kalibrálva. A jegyző a belső kontroll részeként pontosan látja, hogy a szolgáltató mit hoz be a felelősségi rendbe.

Bizonytalan, hogy a saját önkormányzati eljárásának melyik rétegét érdemes tanácsadóval átnézetni?

Átnézzük a közbeszerzési szabályzatot, előkészítjük a bíráló bizottsági dokumentumokat, és összeállítjuk az ellenőrzés-álló nyomvonalat. Ön dönt, mi mellétesszük a jogszabályi kereteket.

Kérjen visszahívást vagy szakmai konzultációt

Ki ellenőrzi az önkormányzati közbeszerzési eljárásokat?

Az önkormányzati közbeszerzést négy hatóság részben átfedő szemüvegből ellenőrzi. A négy réteg egymást nem váltja ki, hanem különböző oldalról vizsgálja ugyanazt az eljárást.

Közbeszerzési Hatóság Kbt. jogorvoslati fejezet

Kontextus

A négy réteg egymást nem váltja ki, hanem különböző oldalról vizsgálja ugyanazt az eljárást.

Ugyanennek a KDB-döntéselemzésnek az adatai szerint a hivatalos kezdeményezésen (ex-officio) indított érdemi KDB-ügyekben a kérelmező 90,8%-os arányban nyer, szemben a magánfél-kérelmek 71,3%-os sikerrátájával. A 19,5 százalékpontos különbség szemlélteti, hogy amikor az alább felsorolt ellenőrző szervek valamelyike hivatalos kezdeményezéssel él, az elmarasztalási valószínűség érdemben magasabb, mint egy magánfél kérelmén indított eljárásban.

  1. Közbeszerzési Hatóság

    Vizsgálati fókusz. Hirdetmény-ellenőrzés és szerződés-ellenőrzés, közbeszerzési tervek monitoringja, elnöki tájékoztatók.

    Jogorvoslati kihatás. A keretében működő Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) jogorvoslati elsőfok, bírsággal sújthatja az ajánlatkérőt.

  2. Állami Számvevőszék

    Vizsgálati fókusz. Önkormányzati gazdálkodás szabályszerűségi és integritás-ellenőrzése.

    Jogorvoslati kihatás. Ajánlások, intézkedési tervek. Súlyos szabálytalanságnál büntetőjogi feljelentés.

  3. EUTAF (Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság)

    Vizsgálati fókusz. Uniós támogatásból megvalósuló közbeszerzés utólagos szabályossági ellenőrzése.

    Jogorvoslati kihatás. Szabálytalansági eljárás, a támogatás egészére vagy arányos részére visszakövetelés.

  4. NFK (Nemzeti Fejlesztési Központ)

    Vizsgálati fókusz. Uniós projekt-oldali minőségellenőrzés az eljárás lefolytatása közben.

    Jogorvoslati kihatás. Kifogás esetén az eljárás felfüggesztése vagy módosítási kötelezettség.

ÁSZ önkormányzati jelentések inventáriuma (20041, 21067, 25006)

A 2020-as ÁSZ 20041 jelentés Újhartyán Város integritás- és belső kontrollrendszerét vizsgálta, a 2021-es 21067 az önkormányzati intézmények integritás- és belső kontrollrendszerét, a 2025-ös 25006 célvizsgálat Hugyag Község pénzforgalmi kiadásainak teljesítését és elszámolását fedte le.

A négy réteget úgy érdemes olvasni, hogy az eljárás jogszerűsége önmagában nem elég: az uniós támogatásból megvalósuló projekteknél a projektfelügyeleti oldalon (EUTAF, NFK) külön szabálytalanság állapítható meg. A palyazat.gov.hu közbeszerzési tájékoztató oldala az ellenőrzési rendet szolgáltatói szemüvegből foglalja össze, az önkormányzatiklub összefoglalója az ÁSZ szabálytalanság-megelőzési ajánlásait tekinti át. Az ellenőrzés-álló dokumentáció összeállítását a szolgáltatás keretében a bírálati és szerződéskötési szakaszban is végigvisszük.

Mit kell másképp csinálnia egy kis-önkormányzatnak?

A kis-önkormányzatnak három döntést kell átgondoltan meghoznia, mielőtt egy évi közbeszerzési naptárt összeállít. A kis-önkormányzat munka-definíciója: évi 1-3 közbeszerzés, hiányzó belső szakértelem, jellemzően község vagy kisváros.

  1. Szabályzat típusa

    Az évi 1-3 közbeszerzést lebonyolító községnek nem feltétlenül van értelme teljes általános közbeszerzési szabályzatot fenntartania. A gyakorlati megoldás egy értékhatár alatti beszerzési szabályzat és eseti közbeszerzési szabályzat kombinálása.

    Az értékhatárok konkrét számait a hatályos nemzeti és uniós értékhatárok oldalon kalkulátorral együtt foglaltuk össze.

  2. Tanácsadó bevonás gazdasági logikája

    Kis-önkormányzatnál a belső FAKSZ-tapasztalatú munkatárs fenntartása aránytalan költség, a keretszerződéses tanácsadói bevonás viszont a beszerzési naptárhoz kalibrálható éves díjazással.

  3. Belső kontroll-minimum ÁSZ szemüvegből

    Négy elem, amit az ÁSZ-vizsgálat elvár. Ezek együtt védik a jegyzőt egy utólagos ÁSZ- vagy EUTAF-vizsgálat esetére.

    • Dokumentált felelősségi rend.
    • Összeférhetetlenség-nyilatkozat begyűjtésének eljárása.
    • Becsült érték-számítás írásbeli nyoma.
    • Közbeszerzési terv naprakészen tartása.

Mit ír elő az uniós támogatásból megvalósuló közbeszerzés?

Az uniós támogatásból finanszírozott önkormányzati közbeszerzést a 2021-2027 programozási időszakban a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet szabályozza, és a projekt-oldalon önálló ellenőrzési láncot ír elő. A Kbt. szerinti jogszerűség nem zárja ki, hogy a projekt-oldalon szabálytalanság kerüljön megállapításra és a támogatás visszakövetelhető legyen.

256/2021. Korm. r.

Az uniós értékhatár-küszöbök konkrét számait és a nemzeti-uniós elhatárolást a hatályos közbeszerzési értékhatárok oldalon tekintheti át.

A projekt-oldali kockázat kezelése azon múlik, hogy a szabályzat, a felelősségi rend és a dokumentálás az ellenőrző szervek szemüvegéhez illeszkedik. Ha a pályázat és a közbeszerzés együttes előkészítéséhez tanácsadói támogatás kell, a projekt-oldali szolgáltatás-keretünket a pályázatírás szolgáltatásunk tartalmazza, a közbeszerzési oldali támogatás pedig az ajánlatkérői közbeszerzési tanácsadás keretében történik.

Gyakran ismételt kérdések

Jogszabályi állapot Ellenőrizve hatályos jogszabályok szerint.

← Vissza a bloghoz