Közbeszerzési jogorvoslat helyzete Magyarországon: 2022-2026

2 511 ügy, 4,19 milliárd bírság: a KDB ötéves mérlege

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban KDB) a magyar közbeszerzések jogi szűrője. 2022 januárja és 2026 augusztusa között 2 511 ügyet zárt le, a döntésekhez 4,19 milliárd forint bírság és 8,18 ezer milliárd forintnyi érintett projektérték (a 2 155 ismert projektértékű ügy alapján) kapcsolódik. Ez az első ügyenkénti, nyilvánosan hozzáférhető elemzés a teljes időszakra.

Egy KDB-ügyet kérelmező vagy hivatalbóli hatóság (a KH Elnöke, az Integritás Hatóság, az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Fejlesztési Központ vagy egy minisztériumi Irányító Hatóság) indít. A KDB érdemi határozattal zár: megalapozott, részben megalapozott vagy megalapozatlan végkimenettel, és ha indokolt, bírságot szab ki.

A következmény konkrét: bírság, és ha a Döntőbizottság egy hamis adat vagy jogtalan befolyásolás miatti kizárást jogszerűnek mond ki, három évig ható kizáró ok a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) és j) pontja szerint.

Mit elemeztünk?

Az adathalmaz a Közbeszerzési Hatóság portálján közzétett KDB-határozatokat és végzéseket foglalja össze, ügyenkénti szerkezetben. A letöltési ablak 2022. január 1. és 2026. augusztus 31. között zárt. Az adathalmaz 2 511 elemzésre alkalmas ügyet tartalmaz, miután 599 ügyet kivettünk: 590 egyesített párhuzamos ügyszámot, 5 forrásütközéses ügyet és 4 forrás nélküli bejegyzést.

A 2 511 ügy éves eloszlása a következő:

• 2022: 455 ügy
• 2023: 502 ügy
• 2024: 579 ügy
• 2025: 601 ügy
• 2026 (augusztus 31-ig): 374 ügy

Az ügyszám nő, de nem egyenletesen: 2022 és 2025 között 32 százalékkal emelkedett.

Érdemi és eljárási: csak az 1 454 érdemi ügyön mérhető a nyerési arány

Egy ügy kétféle vonalon zárul: a 2 511 ügyből 1 454 érdemi határozat (megalapozott, részben megalapozott vagy megalapozatlan végkimenettel), 828 pedig eljárási végzés (visszautasítva vagy megszüntetve). A két vonal elkülönítése a további bontások alapja: a nyerési arány, a bírság és a bírósági felülvizsgálat mind csak az érdemi ügyeken értelmezhető.

Minden ügyhöz kezdeményezői kategóriát, iparági címkét, projekt-értéket (ha a határozat közli) és a jogsértés-megállapítás részletét rögzítettük. A projekt-érték a bírságolt ügyek esetében kézi mintavétellel ellenőrzött. A módszertani részleteket a cikk végi módszertani jegyzet foglalja össze.

A hivatalbóli arány egyezik a KH gyorsjelentéssel

A hivatalbóli arány egybecseng a Közbeszerzési Hatóság saját gyorsjelentésével. A 2022-2024-es KH-összevetési ablakban az elemzés 39,2 százalékot mér, a gyorsjelentés 38,6 százalékot közöl. A besorolás a határozat bevezető mondatára épül, a hivatkozott Kbt. § csak másodlagos ellenőrzés.

Négy rétegben ellenőriztük az elemzést: külső összevetés a KH-gyorsjelentésekkel, 99 ügy független újraolvasása, a feldolgozási logika átvizsgálása és a lefedettség-ellenőrzés. A rétegenkénti jelentések és a teljes módszertani dokumentáció a KDB 2022-2026 adathalmaz oldalán érhetők el.

A KH Elnökénél magasabb a nyerési arány: 98,46 vs 62,5 százalék

A KDB-ügyek a kezdeményező szerint oszlanak hivatalbóli és kérelemre induló eljárásokra. A 2 511 ügyből 1 469 (58,5 százalék) kérelemre indult, a hivatalbóli eljárások 949 ügyet tesznek ki, 93 ügynél a kezdeményezőt nem sikerült egyértelműen besorolni. Az azonosított kezdeményezőjű ügyekre vetítve a hivatalbóli arány 39,2 százalék.

A 36 pontos különbség nem csupán a jogi erő tükre. A KH Elnöke a saját szerződés-ellenőrzési tapasztalatából választ ügyet, és csak azokat viszi a Döntőbizottság elé, ahol a jogsértés valószínűsége magas. A kérelmezői csatorna ezzel szemben szélesebb ügy-portfóliót fed le, ahol a valós jogsértés aránya eleve alacsonyabb.

A 949 hivatalbóli ügy fele a KH Elnökéhez köthető

A hivatalbóli oldal nem egy csatorna. A 949 ügyből 468 a KH Elnökéhez köthető (275 egyéb okból, 193 szerződésellenőrzés alapján), 481 másik hivatalbóli kezdeményezőtől ered: Integritás Hatóság, Állami Számvevőszék, Nemzeti Fejlesztési Központ, minisztériumi Irányító Hatóságok.

A hivatalbóli kezdeményezések a KH Elnöke mellett több mint tíz további szervezet között oszlanak meg, a megoszlás érdemi, de nem monopolisztikus.

A kezdeményező a legerősebb kimenet-előrejelző

A kezdeményezői csatorna a legerősebb kimenet-előrejelző, amit az adathalmaz nyújt. A kérelemre induló ügyek érdemi nyerési aránya 62,5 százalék, a KH Elnökének kezdeményezéseiben ugyanez az arány 98,46 százalék. A különbség nem néhány százalékpont, hanem 36 százalékpont. A szabályozó kezdeményezőnél majdnem minden ügyön megállapított jogsértés születik, a magán panaszos ügyeinek alig több mint fele.

Intézményi típus is élesen szétválik a kérelmezői oldalon

A kérelemre induló oldalon a nyerési arány intézményi típustól függ. A magánféli panaszosok (ajánlattevők, pályázók) érdemi nyerési aránya 59 százalék, a közintézményi (állami, önkormányzati vagy közszolgáltató szervezetként perelő) kérelmezőké 98,5 százalék. Ugyanazon a kérelmezői sínen, a kérelmező intézményi típusa mellett közel 60 vagy közel 100 százalékos nyerési arány jár együtt. Az intézményi kérelmező-jelenség teljes olvasata külön cikkben olvasható.

A hivatalbóli arány évente csökkenő pályán

Az éves kép mozog. A hivatalbóli arány 2022-ben 50,9 százalék volt, 2026 augusztusáig 31,0 százalékra csökkent. A változás nem fokozatos, hanem évente egyedi: a KH Elnöke ellenőrzési fókusza, a hivatalbóli értesítések rendszere és a Nemzeti Fejlesztési Központ indításai külön ütemben mozognak. A szabályozói és magán panaszos közötti polarizáció teljes olvasata külön cikkben olvasható.

Építőipar vezet ügyszámban, közlekedés bírságban

Az iparágak KDB-térképe három különböző rangsort rajzol, és egyetlen szektor sem áll mindhárom lista élén. Az ügyszám csúcsán az építőipar áll: 586 üggyel az összes KDB-eljárás 23 százalékáért felel. A bírságolt ügyek arányában a kultúra és média szektor vezet, ahol az ügyek 58,6 százalékában bírság születik. Az egy ügyre jutó átlagos bírságban pedig a közlekedés nyer: egy közlekedési ügyben 12,4 millió forint az átlagos bírság, több mint ötszöröse az építőipari átlagnak.

A három rangsor szétcsúszása nem véletlen. Az ügyszám arról árulkodik, hogy hol folyik a legtöbb jogorvoslati vita. A bírságolási arány azt mutatja, hogy a vita milyen eséllyel végződik szankcióval. Az átlagos bírság pedig a megtalált jogsértések súlyáról beszél. Egy iparág mindhárom mércén másképp szerepelhet, és sok esetben valóban másképp is szerepel.

Az eloszlás szerkezetileg koncentrálatlan. Egyetlen iparág sem uralja a KDB napirendjét. A csúcs mögött hosszú farok húzódik: tíz iparág és a nem azonosított kategória együtt az ügyek 54 százalékáért felel.

Három eltérő bírság-mintázat: építőipar, közlekedés, egészségügy

Az ügyszám-, bírságolási arány- és bírság-összeg-listák kölcsönös szétcsúszását a három legnagyobb szektor profilja mutatja a legélesebben. Mindhárom másféle logikát rajzol ki.

Építőipar: kis bírságok, sok ügyben

Az építőipar vezeti az ügyszám-ranglistát: 586 KDB-ügy jut rá, az összes 23,3 százaléka. Ebben a szektorban a megállapított jogsértések aránya is a legmagasabbak között van, a bírságolt ügyek a teljes szektor 54,8 százalékát teszik ki. A számok mögötti súly viszont alacsony. Az egy ügyre eső átlagos bírság 2,3 millió forint, az építőipari szektor összesített bírság-összege 753 millió forint. Az építőipar a KDB napirendjét a volumenével tölti meg, nem a súlyos egyedi büntetésekkel. A szektor érdemi döntési nyerési aránya 58,4 százalék.

Közlekedés: nagy bírságok, kevés ügyben

A közlekedés az ügyszám alapján csak negyedik, 195 KDB-üggyel, az adathalmaz 7,8 százalékával. A bírságrangsort viszont ez az iparág vezeti: 917 millió forint, az összes KDB-bírság közel 22 százaléka. Az egy ügyre jutó átlagos bírság 12,4 millió forint. Az építőipari átlag ötszöröse, az adathalmaz átlagának háromszorosa. Egy közlekedési KDB-ügyben a találat ritkább, de amikor jön, nagy.

A közlekedési szektor adatát azonban nem lehet szektor-szintű állításként kezelni. A 917 millió forintos bírság-összeg három állami és fővárosi közlekedési szereplőre koncentrálódik: a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), a Volánbusz és a MÁV Volán ügyeire. Ha a közlekedési szektort a hazai szállítási piacként értelmezzük, az adat félrevezető. A közlekedési adat valójában három domináns piaci szereplő KDB-expozíciója. A BKK teljes KDB-bírság-portréja a bírságok eloszlását bemutató szakaszban olvasható.

Egészségügy: ritka, de nagyméretű bírságok

Az egészségügy a második legnagyobb ügyvolumenű szektor (350 ügy, 13,9 százalék), a bírságolási aránya viszont a legalacsonyabbak között van: az ügyek 31,4 százalékában születik bírság. Amikor jön, az átlagos bírság 6,7 millió forint, a második legnagyobb a közlekedés után. Az egészségügyi szektor érdemi döntési nyerési aránya 32,6 százalék, azaz az esetek kétharmadában az ajánlatkérő egészségügyi intézmény sikerrel védi az eljárását.

A három portré három különböző mintázatot ad. Az építőipar magas forgalmú, közepes súlyú szektor. A közlekedés ritka és nagy, három piaci szereplő által hajtott. Az egészségügy magas forgalmú, alacsonyabb bírságolási arányú, nagy egyedi bírságokkal. A három profil közül mindegyik önálló olvasatot igényel.

A tíz kisebb szektor, amely az ügyek közel felét adja

A három vezető szektoron túl további tíz kategóriába sorolható iparág szerepel:

• IT és szoftver: 221 ügy, 262 millió forint bírság-összeg (a harmadik legnagyobb ügyszám)
• Környezetvédelem és hulladék: 187 ügy, 162 millió forint bírság-összeg
• Energetika és közmű: 172 ügy, 209 millió forint bírság-összeg, 59,4 százalékos hivatalbóli arány mellett
• Élelmiszer és mezőgazdaság: 118 ügy, 366 millió forint bírság-összeg
• Kultúra és média, védelem és biztonság, közigazgatás és oktatás együtt: 401 ügy, 614 millió forint bírság-összeg

A nem azonosított kategória további 182 ügyet tartalmaz, az ügyek 7,2 százalékát. Ezeknek a határozatokból kinyert „beszerzés tárgya” mezője nem engedett egyértelmű iparági besorolást.

A hosszú farok együtt az ügyek majdnem felét teszi ki, a bírságok összegének pedig kétötödét. A KDB napirendje széles iparági spektrumot fed le, nem egy-két domináns szektorra zárt rendszer.

Bírságolási gyakoriság szektor szerint

Az ügy és a bírság között döntési lépés van. Nem minden kérelemből lesz megállapított jogsértés, és nem minden megállapított jogsértést követ bírság. A bírságolási arány azt mutatja meg, hogy egy szektor ügyeinek hányadában születik bírság. A legmagasabb arányok:

• Kultúra és média: 58,6 százalék
• Oktatás: 55,4 százalék
• Építőipar: 54,8 százalék
• Élelmiszer és mezőgazdaság: 52,5 százalék
• Védelem és biztonság: 46,8 százalék

A legalacsonyabbak:

• IT és szoftver: 24,0 százalék
• Egészségügy: 31,4 százalék
• Energetika és közmű: 37,8 százalék
• Közlekedés: 37,9 százalék
• Környezetvédelem és hulladék: 46,0 százalék

A bírságolási arány nem a jogsértés súlyáról beszél, hanem arról, milyen eséllyel talál a KDB érdemi mulasztást az adott szektorban indult eljárások vizsgálata során. Két tényező mozgatja: a kérelmezői alap minősége (mennyire megalapozott kérelmeket nyújtanak be az adott szektorban), és a szektorbeli közbeszerzési eljárások előkészítettségi szintje. Az IT és szoftver 24 százalékos aránya a legalacsonyabb a tizenkét iparági kategória között (a nem azonosított ügyeket nem számítva). Ennek egyik olvasata az, hogy a szektor közbeszerzési eljárásai gondosan előkészítettek. A másik, hogy az IT-piacon benyújtott kérelmek jelentős része nem állja ki az érdemi vizsgálatot.

A közmű, oktatás és építőipar a hatósági fókuszban

A KDB-eljárás kezdeményezője nem csak piaci szereplő lehet. A Közbeszerzési Hatóság Elnöke a Kbt. 152. § (1) bekezdése alapján hivatalbóli vizsgálatot indíthat, és ennek az aránya szektoronként erősen eltér. A legmagasabb hivatalbóli arányú szektorok:

• Kultúra és média: 60,9 százalék
• Energetika és közmű: 59,4 százalék
• Oktatás: 54,8 százalék
• Építőipar: 52,8 százalék
• Élelmiszer és mezőgazdaság: 46,1 százalék

A legalacsonyabbak:

• IT és szoftver: 17,7 százalék
• Védelem és biztonság: 18,7 százalék
• Egészségügy: 20,7 százalék
• Közlekedés: 28,3 százalék
• Közigazgatás: 41,2 százalék

A hivatalbóli szám azt tükrözi, melyik szektor közbeszerzései vonzzák leginkább a hatósági figyelmet. Nem meglepő, hogy a közmű-, oktatási és építőipari szektor élen áll: ezek a közvagyon klasszikus terepei, és a Közbeszerzési Hatóság rendszeresen vizsgálja az itteni szerződéskötéseket. A KH Elnöke által kezdeményezett hivatalbóli eljárások érdemi döntéseinek 98,46 százalékában megállapít a KDB jogsértést, a kérelmezői oldal 62,5 százalékához képest. A magas hivatalbóli arányú szektorokban tehát sűrűbb a hatósági figyelem.

A szektorok bírság-érték arányát a projektméretről szóló szakasz mutatja be.

1 032 bírságolt ügy, 4,19 milliárd forint, medián 1 millió

A bírság-térkép egyszerre apró ügyekből és néhány óriási ügyből épül fel. A 2 511 ügyből 1 032 ügyben szabott ki a KDB pozitív összegű bírságot, és ezek összértéke 4 188 945 000 forint. A medián bírság 1 millió forint, a legnagyobb egyedi bírság 200 millió forint, ez a Budapesti Közlekedési Központ két külön ügyében esett.

A BKK 12 ügyében 736,5 millió forint bírság született

A 2022 és 2026 közepe közötti teljes KDB-adathalmaz legnagyobb bírság-fizetője egyetlen fővárosi tulajdonú társaság. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) 12 ajánlatkérői ügyében összesen 736,5 millió forint bírságot szabott ki a KDB, ebből 715,5 millió forintot magára a BKK-ra. 2 ügyében külön-külön 200 millió forintot: a D.121/2025 számú autóbuszos közbeszerzés és a D.362/2024 számú Volánbusz-ügyben. A második helyen a Péterfy Sándor utcai Kórház áll 160 millió forinttal, mindössze 2 ügyben. A D.231/2024 és a D.94/2025 számú ügy mindegyike 80-80 millió forintos tétel, amely a Kbt. 165. § (6) bekezdés a) pontja és a (7a) bekezdése szerinti két párhuzamos bírság-jogalapból áll össze. A harmadik az ALFÖLDI NYOMDA Zrt., 3 üggyel, 95,4 millió forinttal.

A három entitás együtt 991,9 millió forint bírságot visel, az összes KDB-bírság 23,7 százalékát. A tipikus KDB-bírság 1 millió forint körül mozog, de néhány kiugró ügy az átlagot a négyszeresére húzza fel. Az ügyek 3,8 százalékos csúcsa adja a kiszabott bírságok felét. A bírságolt érdemi döntések egyharmadában két vagy több fél kap bírságot, és a kirótt összegek közel fele ezekre az ügyekre esik. A 20 millió forint feletti bírságok 11,4-szer nagyobb eséllyel kerülnek a Fővárosi Törvényszék elé, mint a nulla bírságok. A három mintázat együtt rajzolja meg a bírság-térkép szerkezetét.

A medián csak 1 millió forint, az átlag jóval magasabb

Az eloszlás alakja a mediántól az átlag felé mutat. A bírság-eloszlás mediánja 1 millió forint. Az átlag 4,06 millió forint, néhány nagyságrendileg nagyobb egyedi bírság húzza fel. A 90. percentilis 7 millió forint, a 99. percentilis 70 millió forint. A legnagyobb egyedi bírság 200 millió forint, két külön alkalommal, mindkét esetben a BKK ellen. A négyszeres rés gyakorlati következménye egyszerű: egy iparág bírság-képéhez a mediánt és a kiszabott összeg egészét együtt kell nézni, külön-külön félrevezet.

Éves pálya 2022-2026

Az éves bírság-összeg emelkedett a vizsgált időszakban. 2022-ben 526, 2023-ban 637, 2024-ben 1 175, 2025-ben 1 340 millió forint. A 2026-os részleges év 2026. augusztus 31-ig 511 millió forintot mutat. 2022 és 2025 között az éves bírság-összeg 2,5-szeresére nőtt, nem monoton módon.

A bírságok felét 39 ügy viszi

A sávokra bontott kép mutatja meg, hogy a 4,19 milliárd forint hova esik. A bírságolt 1 032 ügyből 403 ügy (az ügyek 39,1 százaléka) kapott egymillió forint alatti bírságot, együtt 180 millió forintot. Ez az összes bírság 4,3 százaléka. A második sáv (1 és 5 millió forint közötti bírság) 473 ügyet és 924 millió forintot (22,1 százalék) foglal magában. Az 5 és 20 millió közötti sávban 117 ügy és 1 023 millió forint (24,4 százalék) található. A 20 millió forint feletti sávban mindössze 39 ügy szerepel. Ez a 39 ügy, a bírságolt ügyek 3,8 százaléka, adja az összes bírság 49,2 százalékát: 2 062 millió forintot.

A koncentráció sávszinten és esetszinten is kirajzolódik. A legnagyobb tíz egyedi bírság együtt 1 034 millió forint, az összes bírság 24,7 százaléka. A felső tíz százalék (103 ügy) az összes bírság 67,0 százalékát viseli. A bírság-eloszlás Gini-együtthatója 0,743: ez az egyenlőtlenséget mérő mutató, ahol az 1-es érték teljes koncentrációt jelent.

Egy maroknyi nagy ügy és ezer kis ügy együttese. Az ezer kis ügy a KDB napi bírság-forgalma. A maroknyi nagy ügy a bírság-politika gerince, és ha ezeket külön olvassuk, a bírság-térkép szerkezete szinte más intézmény képét adja.

A három intézmény túlsúlyának szerepe

A 20 millió forint feletti 39 ügyből 11-et a három legnagyobb bírság-fizető (BKK, Péterfy, ALFÖLDI NYOMDA) visel. Ha ezt a maroknyit külön olvassuk, a koncentrációs kép jóval egyszerűbbé válik: néhány intézmény ismétlődően kerül nagy értékű, nehéz közbeszerzési ügybe, és ezekre esnek a nagy bírságok. A felső sáv koncentrációja részben magából a bírságok eloszlásából fakad, részben abból, hogy néhány konkrét intézmény ismételten ide kerül.

Több szereplős bírságok: az ügyek harmadán, a bírság-összeg közel felén

Az ügyek 34,4 százalékán több fél kapott bírságot

A bírság nem mindig egy félre esik. Az ügyek jelentős részében a KDB több szereplőt is marasztal, és mindegyikre külön összeget szab ki. A jogsértés megállapított érdemi döntéseiben (megalapozott és részben megalapozott, pozitív bírság mellett) 981 ügy szerepel. Ebből 337 ügyben, azaz az ügyek 34,4 százalékában, két vagy több fél kapott bírságot. Ez a 337 ügy adja a 981 ügyben kiszabott bírságok 49,8 százalékát, az összes KDB-bírság 45,4 százalékát. A többes-fél arány az ügyek egyharmadára jellemző, és a bírság-összeg közel felét teszi ki.

A Kbt. 165. § kettős bírság-szerkezete

A többes-fél kirovás tipikus jogalapja a Kbt. 165. § (6) bekezdés a) pontja és a (7a) bekezdése. A Péterfy Sándor utcai Kórház mindkét ügye ebből a két jogalapból adja a 80-80 millió forintot. A Szépművészeti Múzeum 6 ügyében is minden ügy két per-fél bejegyzésből áll. A kirovás egy intézményre ennek megfelelően nem egyszer, hanem egy ügyön belül kétszer esik. A 125 ajánlatkérő-kérelmezős ügy mintájában a többes kirovás más formában jelent meg: két ügyben (D.295/2022, D.293/2024) több kérelmezett ajánlattevő kapott egyenként 1 millió forintos bírságot.

A projekt méretével nő a bírság, aránya csökken: 10-szer nagyobb projekt, 3,3-szor nagyobb bírság

A bírság nagysága nem csupán szerencse kérdése. Négy jól mérhető körülmény jár együtt vele, és ezek együttese a bírság-nagyság különbségeinek 55 százalékát magyarázza (R² = 0,55 log-skálán, 923 projektérték-adatos ügyön). Oksági állítás nincs, a modell megfigyeléses: a 2022-2026-os adathalmazon kirajzolódó együttjárásokat írja le.

A legfontosabbtól a legkevésbé fontosig:

• Projekt-érték: 10-szer nagyobb közbeszerzési érték mellett átlagosan 3,3-szor nagyobb bírság (együttható 0,519 a logaritmikus skálán).
• Többes-fél kirovás: a többes-fél ügyekben 2,4-szer nagyobb a bírság, kontrollálva a projekt-értéket és az évet (együttható 0,379).
• Év: 2024-ben a bírság-szint 1,4-szer nagyobb, mint 2022-ben, a többi tényezőt kontrollálva (együttható 0,147).
• Kezdeményezői csatorna: az egyéb hivatalbóli ügyekben 1,29-szer nagyobb a bírság a kérelmezői ügyekhez képest (együttható 0,110). A KH Elnöke kezdeményezéseinél a bírság-szint nem tér el szignifikánsan a kérelmezőitől.

Mit mond a négy szám együtt? A bírság nagysága részben előre becsülhető. Egy kétmilliárd forintos építőipari projekt szerződésmódosítás-ügyében, több fél érintettsége mellett, a modell néhány tízmillió forintos bírság-tartományt jelez. A pontos szám bizonytalan, a nagyságrend nem.

A bírság-érték arány mint kitettség-mutató

A bírság-nagyság önmagában félrevezető, ha a mögötte álló közbeszerzés méretét nem olvassuk mellé. Egy 200 millió forintos bírság egy 20 milliárd forintos szerződés mellett egészen más súlyú, mint egy 100 milliós szerződés mellett. Az adatbázis mindkét számot tartja, és a kettő aránya egy állandóan számítható kitettség-mutató.

A medián 1 százalék, a felső kvartilis 2 százalék

A bírságolt, jogsértést megállapító és ismert projekt-értékű 957 ügy almintájában a bírság-érték arányának mediánja 1,00 százalék. Ez a jellemző kitettség: a projekt értékének egyszázadát éri el a bírság. A felső kvartilis 2,08 százalék, a legmagasabb egyedi arány 27,87 százalék egy olyan ügyben, ahol az adathalmaz a módosított szerződésnél jóval kisebb eredeti szerződésértéket rögzítette.

A nagyobb projekten alacsonyabb a bírság-arány

A nagyobb projekten átlagosan alacsonyabb a bírság-arány, de egy-egy ügyre a projekt mérete nem ad pontos becslést. A projekt-érték szerinti négy kvartilisben a bírság-arány mediánja 2,2, 1,1, 1,0 és 0,5 százalék. A legnagyobb értékű kvartilisben is az ügyek 9,6 százalékában 2 százalék feletti az arány, a legkisebb értékűben pedig az ügyek 42,5 százalékában legfeljebb 2 százalék.

Közigazgatás és kultúra: 1,9 százalékos csúcs

Az iparágak között a bírság-érték arány is különbözik. A közigazgatási és a kultúra és média szektor mediánja megközelítőleg 1,9 százalék a projektértékre vetítve, az építőipari és a védelem és biztonság szektoré megközelítőleg 1,0 százalék. A különbség nagyrészt a tipikus projektmérettel jár együtt: egy drágább szerződésnél a bírság abszolút értékben nagyobb, arányában kisebb.

Az ügyek 17 százaléka jut bíróságra, a KDB medián 55 nap alatt dönt

A bíróságra jutó ügyek aránya évről évre nő: 13,8-ról 21,1 százalékra

Egyre többen fordulnak KDB-döntés után bírósághoz. A 2 511 ügyből 428 fellebbezéssel került a Fővárosi Törvényszék elé, ami a teljes adathalmaz 17,0 százaléka. Az éves arány növekvő pályán halad: 2022-ben 13,8 százalék, 2024-ben 17,8, 2025-ben 18,3, 2026 első nyolc hónapjában 21,1 százalék.

A 20 millió feletti bírságok 11,4-szer gyakrabban kerülnek bíróságra

Minél nagyobb a bírság, annál gyakrabban kerül bírósághoz. A mintázat 981 pozitív bírságú érdemi ügy és a nulla bírságú referencia-ügyek együttesén látható, a Fővárosi Törvényszék előtti felülvizsgálati kérelemmel (N = 2 120, logisztikus modell).

A sávok együtthatói:

• 1 millió forint alatt: a nulla bírságtól nem térnek el szignifikánsan (p > 0,1).
• 1 és 5 millió között: 2,4-szer nagyobb eséllyel kerülnek bírósági felülvizsgálatra.
• 5 és 20 millió között: 3,8-szer nagyobb eséllyel.
• 20 millió forint felett: 11,4-szer nagyobb eséllyel. A nagyságrend akkora, hogy véletlennek nem tudható be (p < 10⁻⁶).

A 20 milliós határvonal nem jogszabályi, hanem gyakorlati küszöb. Felette a bírság összege gyakorlatilag mindig megéri a jogi képviselet és a felülvizsgálati eljárás költségeit. A BKK, a Péterfy és az ALFÖLDI NYOMDA ügyeinek nagy része ezen a sávon található, és a felülvizsgálati arány ennek megfelelően magas. A BKK jegyautomata-ügy megismételt eljárása, a D.283/2022 számú határozat 70 millió forintos bírsággal, szintén ezen a sávon helyezkedik el.

A 11,4-szeres fellebbezési arány önmagában nem ad teljes képet

A 20 millió forint feletti bírságok 11,4-szer nagyobb eséllyel kerülnek bírósági felülvizsgálatra. A felső sáv ügyeinek nagy részét olyan felek viselik (BKK, Péterfy, ALFÖLDI NYOMDA és hasonló nagyságrendű szervezetek), amelyeknek saját jogi apparátusuk és felülvizsgálati rutinjuk van. A modell nem veszi figyelembe, mekkora a fél, és milyen jogi apparátussal áll ki a tárgyalásra. A 11,4-szeres együttjárás egy része a bírság nagyságával függ össze, egy másik része azzal, hogy a nagy bírságot kapó felek jellemzően jogi osztályt és fellebbezési rutint hoznak magukkal.

A medián 55 nap, két hónapon belüli döntés

A döntéshez eljutó idő rövid. A benyújtástól a határozatig a medián idő 55 nap. Az eljárási végzéssel záruló ügyek (visszautasítva vagy megszüntetve) a gyorsak, itt a medián 17 nap. Az érdemi határozatok ennél lassabbak, a medián 73 nap. A KDB tehát gyorsan kiszűri a nem befogadható kérelmeket, és a maradékra fordít átlagosan két és fél hónapot.

Két oldalról indulnak fellebbezések

A fellebbezéseket két irányból indítják. Az érdemi jogsértés-megállapításokra épülő felülvizsgálati kérelmek a bírságolt ajánlatkérő vagy ajánlattevő oldaláról érkeznek, a nem jogsértés végkimenet esetén a kérelmező maga fordulhat bírósághoz. A növekvő éves arány egyszerre tartalmazza mindkét irányt, és a konkrét bontás eset-szinten rekonstruálható az adatcsomagból.

A fellebbezési arány és az időbeli különbség együtt arra utal, hogy a szereplők egyre inkább készek bírósághoz fordulni, és a KDB döntési üteme eközben nem lassul.

Módszertani jegyzet

Az elemzés 2 511 KDB-ügyre épül a 2022. január 1. és 2026. augusztus 31. közötti időszakból. A 3 110 letöltött ügyből kiesett 590 egyesített párhuzamos ügyszám, 5 forrásütközéses és 4 forrás nélküli ügy. A 2 511 ügyből 1 032 bírságolt, összesen 4,19 milliárd forinttal.

Az egyes bírságmutatók eltérő alapra épülnek. A többes-fél arányok a 981 pozitív bírságú, jogsértést megállapító érdemi ügyön, a bírság-érték arány a 957 bírságolt, ismert projektértékű ügyön alapul. A bírság-nagyság modell 923 projektérték-adatos ügyön fut (R² = 0,55 log-skálán), a bírósági felülvizsgálat modellje 2 120 ügyön. Mindkét modell megfigyeléses, nem oksági.

Az adathalmaz korlátait és teljes módszertanát a KDB 2022-2026 adathalmaz oldala ismerteti.

Hivatkozások

A cikkhez tartozó adatcsomag a KDB 2022-2026 adathalmaz oldalán érhető el: a CSV-letöltés, a teljes módszertani dokumentáció, a feldolgozási napló és a négyrétegű audit jelentései egy helyen. A határozat-forrás a Közbeszerzési Hatóság portálja, a félévenkénti KH-gyorsjelentések a KH honlapján jelennek meg. A sorozat további cikkei az adathalmaz egy-egy aspektusát bontják ki: a KH Elnöke nyerési arány és az intézményi kérelmező olvasata.